Háromhuta

Újhuta igencsak csendes kis falu, lévén innen egyetlen út vezet ki: amelyik be.  Zsáktelkes utifalu. Tavaly már jártunk erre, akkor is elámultam a falu takaros házain, rendezett összképén. Igazi gyöngyszem ez, pontosan a zemplén közepén!

Igazából nem is egyetlen faluról van szó, hanem rögtön háromról: Óhuta, Középhuta és Újhuta sorakozik szépen egymás mellett a völgyben. A falvak széle talán nem ér össze, de nincs nagy távolság a települések között. Mindhárom falucska szinte egyetlen utcából áll, itt-ott van egy-két mellékutca, néhány házzal. Szóval nem egy labirintus. 

A völgyet két oldalról meredek hegyoldal veszi körbe, így nyáron is kellemesen hűvös van itt. Tájolása miatt a délelőtti  nap szépen bevilágítja a házakat, vidámmá téve a reggelt. 

Huták népe

A falvakat II. Rákóczi Ferenc Lengyelországból (Zboróból) telepített ide szláv üvegkészítő mestereket 1698-ban. Ekkor épült meg az első üveghuta, és a Habsburg uralom ellen vívott szabadságharcot támogatták az üveggyártásból szerzett pénzzel, de Rákóczi huszárainak üveggombjai is itt készültek. 

Itt gyártották a Tokaji borokhoz az üvegeket, táblaüvegeket, díszüvegeket is készítettek.  

A lakosság a regéci uradalom zselléreként gyártotta az üveggyártáshoz szükséges hamuzsírt, melyet nagy mennyiségben szállítottak külföldre is.  Tevékenységük következtében a zempléni erdők jó részét elégették, az erodálódott talajt pedig nagy esőzések idején  elmosta a csapadék, rázúdította a sarat a házakra - írja az Óhután található Üvegcsűr tájékoztató táblája. Az 1800-as években Magyarország exportjának 80%-át jelentette a Hamuzsír. 

Az üveggyár  1916. évi bezárása után fakitermelésből, fagazdálkodásból és fafaragásból éltek a lakók. Mivel itt nagymértékű  mezőgazdaság nem alakult ki, ezért a falu elkerülte a téeszesítést és az ezzel kapcsolatos "modernizációt" is. 

1945 után a korábbi nagy fakitermelések után alig akadt munka, nőtt a mukanélküliség, az emberek elszegényedtek. Így aztán a szlovák áttelepülési propaganda eredményeként a szláv nyelvű lakosság jó része, száz család települt át Csehszlovákia területére. 

Az 1950-es években lassú fejlődés kezdődött, a lakosság létszáma azonban tovább csökkent. 

Manapság fő bevételi forrásnak a turizmus számít. Nem csoda, hogy a falu házainak jó részét magánszállásként hasznosítják. 

Népi építészet

A 100 éves parasztházak a népi építészet szépen felújított emlékei. Többségük  1890 és 1945 között épült.  Az épület homlokzatán megjelenik az évszám és egy külön mélyedésben egy kereszt, vagy Szűz Mária szobor. 

Háromhuta házainak jó része gerendavázas szerkezetű, az északi magyar háztipusba sorolható, mely tornácos szerkezetű. A bejárati ajtó a ház közepén található, mely a konyhába vezet. A konyhából az utca felőli oldalra  található a tisztaszoba, hátrafelé nyílik a lakótér.

Háromhuta mindegyik települése egyutcás zsáktelkes utifalu, ami azt jelenti, hogy a telkek keskenyek, hosszúak, jellemzően az utcáról nyílnak, de a hegyoldalban végződnek. A hosszú parasztházak végén a csűr a házhoz képest keresztbe fordul.

A házak tetőszerkezete korábban szalmából készült zsupfedél, melye nagyon gyúlékony, tűzvész után cserélni kell. Manapság túlnyomó részt  jellegzetes konytyolt nyeregtetővelcseréptetővel rendelkeznek a házak.

A Hutá-kon a Tolcsva patak folyik keresztül. 

Tornácos ház. A bejárat a ház közepén van. A telkek keskenyek, hosszúak, jellemzően az utcáról nyílnak, de a hegyoldalban végződnek. A hosszú parasztházak végén a csűr a házhoz képest keresztbe fordul.

A telkek keskenyek, hosszúak, jellemzően az utcáról nyílnak, de a hegyoldalban végződnek. 

A ház homlokzatán olvasható az építés éve, illetve megtalálható a kereszt is, mely a vallási hovatartozást hirdeti. 

A haranglábat az 1830-as évek első felében közadakozásból építették fel a falu lakói.
Valószínűleg ez volt Háromhuta első épített imahelye, hiszen a Középhután álló templom elődje csak 1850-ben épült fel.

A harangláb előtt álló feszület 1822-ből származik, eredetileg gipszből formázott Krisztus függött rajta. A harangláb tövében található Újhuta második világháborúban elesett hősinek emlékműve, valamint egy tájékoztató tábla, amely a falu történetét ismerteti.

Kontyolt nyeregtető.

Kontyolt nyeregetető, Mária - szobor, és a kereszt. 

Szent Anna Római Katolikus Templom

A ma is álló templom helyén 1850-ben a falu lakosai építették fel a település első templomát. A templomot a hívek Bretzenheim Ferdinándné – Schwarzenberg Karolina kegyúr támogatásával, helyi kő és faanyag felhasználásával építették föl.

A három Huta népének nyelve a szláv volt, egész a II világháború utánig. Egymás között szlávul beszéltek, de a templomban az imátságokat magyarul mondták, legalábbis a két világháború közötti időszakban,  Szutorcsik József írása szerint.

A Középhuta központjában álló régi vegyesbolt is szépen felújítva díszeleg a templommal szemben. Belül pedig modern bolthelyiség és kávézó várja az arra járót.  A boltban alapvető élelmiszerek kaphatóak! 

A bolt előtti asztaloknál fogyasztottuk el a kávét ilyen fura dekoráció mellett. 

 

A bolt melletti ház udvara. 

Flórika vendégház -  gerendás parasztház, de odabent fullosan, modernül felszerelt. 

Óhutára most nem látogattunk át, tavaly többször is jártunk arra.