A 2000 méter magasan fekvő Mosolygó-tóhoz egy meredek, kacskaringós, egykori szekérúton vezetett az út. Míg felfelé kapaszkodtunk, nem is sejtettük, hogy milyen idilli helyre érkezünk majd. Magunk mögött hagyva a fenyőerdőket selymes füvön lépkedtünk, talpunk alatt csermelyek fakadtak, cuppogó léptekkel haladtunk, s nem győztünk betelni a fű között megbúvó színes virágokkal - no meg a fölénk magasodó hófoltos hegycsúcsok látványával.
A kis patakok mentén mocsári gólyahírek sárgállottak, körülölelték az aprócska vízeséseket és sárga szőnyeggel borították a kristálytiszta tó partját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése