Budapesttől nem is olyan messze, Érden több különleges élőhelyet találunk egymástól pár kilométer távolságban. Ez a kis völgy hűvösebb, árnyékot kedvelő növények élőhelye. Ilyenkor még a nap szépen bearanyozza a mogyoróbokrok alját, a kis galambvirágok szinte belekiabálják a világba, hogy tavasz van!
Most nyitja szirmait a bogláros szellőrózsa és néhány keltike is nyílik már a zörgő avar között.
A galambvirágok között szerényen bújuk meg a kisvirágú hunyor. Zöld csészeleveleit alig lehet észrevenni a színes forgatagban.
A fennsíkon hatalmas sárga virágok, mint megannyi csillogó szem tekint felénk a száraz fű alól.
Kicsit távolabb, a Duna menti erdőben ezrével ontja virágait a keltike, egész lila és fehér lesz az erdő alja tőle. Épp a földön hasaltam, alig látszottam ki a fűből, mikor két vizsla száguldott keresztül-kasul az erdőn, egymást kergetve. Amikor észrevettek, döbbenten merevedtek szoborrá: fel nem tudták fogni, mi is lehetek! A gazdájuk is nagyon nevetett, gondolhatnám, hogy a kutyái döbbenetén, de szerintem még ő sem látott virágfotóst!
A keltikék között megbújt még egy -egy elvirágzott csillagvirág és hóvirág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése