Farkasmály

Mátrába indultunk kirándulni, és Gyöngyösnél megakadt a szemem egy táblán: Farkasmályi borospincék. Ez az igen különös név arra indított, hogy javaslatot tegyek egy kis kitérőre a pincék felé. Nem bántuk meg! Noha mindössze egyetlen utcácskát jelentett a pincesor a Sár-hegy lábánál, de micsoda pincék azok!
Rögtön megakadt a szemem gyönyörűen faragott faerkélyes présházakon! Ezekből ma 3 van Farkasmályon, mind hasonló mintára épült. 

Egyes internetes források azt említik, hogy már a XII. században voltak itt pincék, mások szerint francia hadifoglyok vájták őket az 1700-as években. (Vajon honnan kerültek ide francia hadifoglyok?)  Ebben az időben jelentek meg itt az első szőlőültetvények is. 

Megint más források szerint az első pincét 1785-ben Nagy József postabirtokos építtette és egész 1829-ig ez volt az egyetlen pince a környéken. 

Ami azért furcsa, mert  Báró Orczy Lőrincz az 1780-ban elkészült 15. számú pince alá 6 évvel később újabb pincét vájatott, így alakult ki az Orczy-féle kettős pince. Az abból elpusztult 200 akós hordó ajtó keresztvasán az 1801. évszám olvasható.

Orczy féle kettős pince

A keresztvas helyett én csak ezt a feliratot találtam.

Bárhogy is volt, a Mérges-patak partján álló függőleges andezittufa fal szinte kínálta magát arra, hogy pincéket vájjanak belé! A 18-19. században összesen 26 pincét alakítottak ki, mindegyik pince elé takaros kis présházat építettek.

Különlegességük a pincéknek, hogy többségüket folyosókkal összekötötték, ezért szabadon átjárhatóak. Közép-Európa egyik legnagyobb kézzel vájt pincerendszere ez.

A pincesor közepén állt a pincecsősz háza, innen vigyázta a pincéket. 

A pincesor fénykorát a két világháború között élte, amikor Gyöngyös, a szőlő és a bor városának borkereskedelmi központja és mulató, szórakozó övezete volt.

A második világháború idején Gyöngyös lakosságának fő része, 7-8000 ember talált Farkasmályban menedéket a harcok elől. Ennek emlékére emelték a felső hídnál lévő Máriácska szobrot.

1981-ben kezdődött meg a pincesor rekonstrukciója, mára teljes szépségükben láthatók a pincék.

Végül és nem utolsó sorban: a farkasmály szó az Árpád-korból eredeztethető, farkas földjét jelent.