Vízen-vízparton

Megint a Tisza-tónál jártam.
Korai ébresztő, megszemlélni az ébredő Tiszát, sétálni egyet a gáton, majd kenutúra, este daruvonulás! Ez a napi terv.
Fél 6-ra állítottam az órát, szokás szerint 5 perccel az ébresztő előtt kipillantottam a szemhéjam közötti résen. Láttam, hogy az ablakon nem a hold kandikál be, viszonylag világos van. Lekéstem! Alhatok tovább! De nem, nem erről volt szó, jaj de nehéz felkelni. Aztán mégis negyed óra alatt összekészültem. Irány a part!

Éjszaka és Hajnal találkozása

A nyílt vízterületek felett tiszta volt a levegő, de a kis öblökben, csatornák árnyékos részein sejtelmes köd gomolygott. A hideg éjszakai kéket a jó időt sejtető sárga szegélyek határolták.

Ébred a Tisza!

Gyönyörködtem egy kicsit a napfelkeltében (ld. előző bejegyzés), majd elfogyasztottam jól megérdemelt reggelimet a part menti stégen.

Irány a gát! Reményeim szerint senki nem fog erre járni rajtam kívül, de tévedtem. Bár a nyaralók valóban csak 10 után gyülekeznek rendszerint, a számtalan horgász épp most indult hazafelé. Autóval. Ezerrel a gáton. A menetszél csaknem elsodort, idillinek ezért nem volt mondható a hangulat, a látvány azonban mégis magával ragadott.

A part menti erdő lombkoronájára többféle kúszónövény is felkúszik.  

Zergevirág lepkével

A vízitúra a Szabics kikötőből indult egy jól képzett túravezetővel. Választhattam motorcsónak és kenu között. Kis gondolkodás után a kenut választottam. Szerintem remek döntés volt, közel azonos áron 1 órával több időt lehetett a tavon tölteni, csendesebb, jobban eggyé lehet olvadni a természettel. A csónak hangos és büdös, bár kétségkívül egységnyi idő alatt nagyobb utat lehet megtenni a segítségével.

Csodás helyeken jártunk! Először a Tisza egy fő ágán eveztünk az első öblítőcsatornáig, itt lekanyarodtunk a Borzonat felé.

A morotvák közötti erdős részek parti fáin is rengeteg madár fészkel.

Függőcinege fészek. A fészket a hím építi a párzási időszak előtt. A tojó ellenőrzi a fészek minőségét, és ha meg van elégedve az eredménnyel, nekiláthatnak a tojásrakásnak.

Fattyúszerkő csapat. Épp etetés lesz! A kicsi tátogatja a csőrét a szülője felé, aki csőrében viszi neki a táplálékot.
A háttérben jobbra barna cankó látszik. Alig észrevehető. Nem csak azért, mert nem oda állítottam az élességet.
Szabad szemmel is alig észrevehetőek. A cankó ugyanis a szerkővel ellentétben nem a vízen fészkel, hanem a szárazföldön. Ezért szüksége van jó rejtőszínre.
Vonuló madár, a Tisza-tavon csak átmenetileg tartózkodik.

Üstökös gém

Csodás időnk volt!  A nap kellemesen melegen sütött, igazi szép nyár végi-őszi nap volt.

A Tisza-tó úgy keletkezett, hogy az erre-arra kanyargó folyó medrének homorú partjait pusztítják, domború partjait viszont hordalékuk lerakásával építik, így kanyarogva haladnak torkolatuk felé. Amikor egy-egy kanyarulat hurokszerűen túlfejlődik, a nagy árvizek alkalmával levágódik és holtággá alakul. Amennyiben még marad kapcsolata az eredeti folyóval morotvának hívjuk, ha nem, akkor holtágnak. Morotva tavak nemcsak természetes úton, hanem a kanyarulatok mesterséges levágásával is kialakulhatnak. 

A Tisza-tó területének jelentős részén régebben a Tisza akkori árterére települt falvak és erdők váltogatták egymást. Ezen a helyek nagy része a mesterséges folyamszabályozás terveként megépült Kiskőrei Víztározó építésével víz alá került. 

Így járt például Óhalászi település, ahol most Európa egyik legnagyobb tündérrózsa telepe található.  A vízzel borított erdőrészek fái az idők folyamán elhaltak. A vízből jó esetben  már csak a csonkjuk látszik ki. Ezeken többnyire kárókatonák ücsörögnek. Sokszor a víz alatt még hatalmas farönkök bújnak meg. Ha arra rámegy a kenu, vagy csónak, könnyen megbillenhet. Úgyhogy óvatosan kellett haladni. 

A vízfelszínt több helyen sulyom, és tündérfátyol hatalmas sűrű mezői borították. Ez a szürke gém biztonságban érzi itt magát.

Balra tőlünk rengeteg hattyú úszott a vízen, jobbra pedig számtalan vadlúd hangját hallottuk. Ezek felé vettük az irány, átvágva a vízinövényzeten. Nem volt könnyű itt evezni! Még most is érzem a karjaimban és a hátamban. Egy helyen csapást vettem észre a növények között. Nicsak, más is járt előttünk itt kenuval? A túravezetőm szerint ez egy vaddisznó lehetett, amelyik beúszott a sulyom közé lakomázni. Igaza van, a sulyom nagyon finom, megkóstoltam.

Tündérfátyol sárga tömege. Már magasan jár a nap, nem épp ideális idő a fotózáshoz. A levelek szikráznak a napfényben. Csodálatos a látvány!

Tündérfátyol virága. Már elég rongyosak voltak, nemsokára elvirágzik. De így is gyönyörű!

A víz fantasztikusan tiszta. Ahogy felülről besütött a nap, mintha akváriumba néztem volna!

Nyári lúd. Jól hallottuk a hangjukat. Elunták a ránk való várakozást, és egyszerre útnak eredtek.

Hamarosan visszaértünk a kikötőbe. Csodás út volt, sok szépet láttam, mindenkinek csak ajánlani tudom!