Kutna Hora
Az "ezüstváros", Cseh Királyság kincseskamrája volt egész az 1500-as évek közepéig. A várost 1276-ban alapították, földje eredetileg a Sedlecben (most Kutna Hora külvárosa) lévő cisztercita kolostorhoz tartozott.
Antonín szerzetes a 13. százatban kezdte meg az ezüst kitermelését a környéken, így egész Kutná Hora hírneve és gazdagsága mellett a sedleci Szűz Mária Mennybemenetele-templom építkezésének az anyagi hátterét is biztosította. A huszita háborúk idején a város gazdagsága Prágáéval vetekedett.
II. Vencel cseh király olasz bányászokat telepített a városba, az itt vert "prágai garasok" látták el pénzzel az országot, Európa-szerte elismerték. Több cseh királynak is volt a székvárosa.
1471-ben Kutná Horában választották meg a cseh trónra azt a Jagelló Ulászlót, aki Hunyadi Mátyás halála után II. Ulászló néven magyar királyként is uralkodott.
A legnagyobb ezüstbánya azonban 1541-re kimerült, és ezután I. Ferdinánd megvonta a város privilégiumait.
A Szent Brobála templom
A város bányavállalkozói szerettek volna templomot emelni Szent Borbála, a bányászok védőszentjének tiszteletére. A sedleci ciszterci kolostorral vívott hosszas huzavona után végül a városfalakon kívül, a cisztercitáktól független területen kezdték meg a templom építését 1388-ban. A templomot Peter Parléř, a prágai Szent Vitus-székesegyház építője kezdte építeni. Impozáns katedrálist álmodtak maguknak, ám lassan csordogáló bevételeik miatt az építkezés akadozva haladt. A huszita háborúk idején, valamint a bányák kimerülése után évtizedekre teljesen leállt. A templom végső befejezésének éveként végül 1905-öt jelölték meg, azaz több, További információk az építkezés történetéről a Wikipédia oldalán.
A katedrálist esti kivilágításban és nappali fénytelenségben is volt szerencsénk megnézni. A tesóm egy építész ismerőse ajánlotta, mivel a mennyezeti boltívei különleges módon csavarodnak, állítóla, így nem csavarodik semmi más Európában. Jópofa, hogy vannak ilyen infói, így letértünk egy kicsit a homokkő sziklákhoz vezető utunkról, hogy megtekintsük a különleges csavarulatokat.
Pontosan persze nem értettem, mit kell látni a bordaíveken, de azért engedelmesen bámultam.
A Szent Borbála templom talán legkülönlegesebb látványosságai a falakat díszítő, halvány, de még meglévő freskók, amelyek a bányászatot és a középkori Kutna Hora mindennapi életének más aspektusait ábrázolják. Alább a bal oldai képen még láthatóak az üvegabalakot körülvevő falakon.
A templom építése több mint 500 évig tartott, az épületben több különböző építészeti stílus, köztük barokk és gótikus elemek is megtalálhatók. A templom egyes részei azonban meglehetősen modernek, beleértve a gyönyörű szecessziós ólomüveg ablakokat.
A legérdekesebb mégis az volt, hogy fel lehetett lépcsőzni a katedrális tetejéig, és az emeleti szintről is le és fel lehetett tekinteni a templomtérbe.
A Szent Brobála templom kékórában kivilágítva is lenyűgöző látványt nyújt. Mintha két templom lenne egymásba építve. Talán ebben a megvilágításban még jobban kiemelkednek a mesterien csipkézett repülő támpillérei.
Kutna Hora látképe a katedrális előtti kőteraszról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése