Pilisi ücsörgések

 (KI hitte volna ezen a napon, hogy ez lesz Dézivel az utolsó közös túránk? )

Pilisszántó szélén  a  jelzésértékű színesedő fákkal tarkított hegyoldalban világító sziklái hívogattak.  El is indultunk a piros barlang jelzésen.

Kilátás a fokozottan védett Pilisszántói kőfülkéből vagy Orosdy-kőfülkéből. Jégkorszaki őslénytani leletek, valamint a jégkor emberének tűzhelye és eszközei kerültek innen elő. 
Kb 200 millió évvel ezelőtt alakult ki. A dachsteini mészkő repedésein feláramló termálvíz oldotta ki a barlang járatait, üregeit. A barlang mennyezetén számtalan gömbüst látható. Denevérek és baglyok is tanyáznak itt. 

Kis ösvény vezet a barlang tetejére. Itt ücsörögtünk kicsit.

Kilátás a barlang tetejéről

Az zöld jelzés végig kellemesen emelkedő szerpentinen vezet  Pilis-tetőre. Több helyről is remek kilátás nyílik az alant elterülő tájra. Csodás a panoráma, csak a fotókon nem mutat túl jól. Ez itt éppen Piliscsév,  Kesztölc felé... Persze itt is ücsörögtünk kicsit. 

Boldog Özséb kilátó.  A kilátó alatti padon elméláztunk kicsit a régi idők szerzetesein. A kilátó ugyanis nevét arról az esztergomi kanonokról kapta, aki a 13. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve megalapította az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A pálosoknak több kolostorromát is megtalálhatjuk a Pilisben. (Klastrompuszta, Pilisszentlélek - Pálos kolostor, Dömös - prépostsági altemplom. stb).

Innen kellemes erdészeti utakon folytattuk az utunkat a Vaskapu-szikla különös szikla alakzatai felé. Jól esett a sziklák tetejéről lenézni a mélybe. Már amennyire a fák engedték a kilátást. 

Az út meglehetősen meredek hegyoldalban vezet lefelé. Tipegve lépkedtünk, kapaszkodtunk gyökerekbe, faágakba,  mert az apró agyagrögök rögtönzött görkorcsolyaként működtek a talpunk alatt. 

A sok ücsörgésnek hála, Dézike is bírta az utat. 

A Vaskapu-szikla valójában nem is egy szikla, hanem több. Keletkezése az Orosdy-barlangéhoz hasonló. A mészkövet a víz szénsavtartalma oldja,, ezáltal réseket, járatokat, üregeket alakít ki benne. A hatalmas sziklaívek valamikor egyetlen barlangrendszert alkottak. A barlang a föld mélyén helyezkedett el, majd amikor a hegy kiemelkedett, a barlang járatai is a felszínre kerültek, látványos sziklakapukat hozva létre. 

A legnagyobb és leglátványosabb sziklakapu. Mintha egy anyaelefánt csókolná kölykét az ormányán keresztül. 

Persze itt is ücsörögtünk, sőt fel is másztunk a szikla kiugró párkányára. 

A hegyoldalban leereszkedtünk a zöld jelzéshez, ami  a pálos kolostor maradványihoz vezet. A Klastrom kútnál végre újratölthettük a kulacsokat és nagyokat kortyolgattunk belőle a kút melletti padon ücsörögve. A tájékoztató tábla szerint 133 évvel itt született meg a Magyar Turista Egyesület gondolata. 
"Dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv, báró Eötvös József, akik 1888-ban keresztül-kasul bejárták a budai hegyeket és a Pilist, közben mindig azon gondolkodtak, hogy ezeknek a vidékeknek a turistaforgalomba való bevonásához új szervezetet kell alakítani a fővárosban. 1888. szeptember 24-én barátaikkal kirándulást szerveztek a Pilisszentkereszt közelében található Klastrom-kúthoz."

Ciszterci kolostor maradványa. A területet III. Béla király 1184-ben adományozta a ciszterci rendnek.   A kolostorba a közeli Klastrom kútból kővezetéken át szállították  a vizet. A víz táplálta a kolostor halastavát, működtette a vízimalmot, kovácsműhelyt és az üveghutát is.  A kerengő mellé nyolcszögű kútház épült, amihez hasonlót csak a korabeli nyugat-európai ciszterci kolostorokban lehetett látni. Itt temették el Gertrudist, II. András királyunk feleségét is (Bánk bán). A kolostor életének végül a törökök vetettek véget, 1526-ban lerombolták. 

Az apátsági romoktól a piros jelzésen tértünk vissza Pilisszántóra. Az út elhalad Orosdy kastély mellett. Ma ifjúsági szálló.