Amikor megírtam ezt a posztot, megosztottam néhány facebook csoportban és kaptam rá néhány kritikát, azzal, hogy a benne lévő információk tévesek. Leginkább két dolgot említett az illető.
Az egyik, hogy nincs semmiféle fényjáték a templomban, és semmiféle koncepció a festmények elhelyezésében, azokat a mester egyszerűen a megrendelő kérésének megfelelően alakította ki, és nem a fény útja alapján.
Azt gondolom, hogy meglehetősen egyszerű ellenőrizni azt, hogy a jelzett napokon a fény hova esik. Bár jómagam nem láttam a saját szememmel, hiszen nem a megfelelő napon jártam a templomban, az állítás mégis egyszerűen ellenőrizhető lenne, én azonban simán elhiszem az ott kiadott tájékoztató füzet alapján, hogy a fény valóban a falnak az adott festménnyel ellátott pontjára esik. Ha viszont ez így van, akkor véleményem szerint nem lehet a véletlen műve, a festő részéről előzetes tervezést és a fény útjának pontos ismeretét feltételezi, hogy az adott napnak megfelelő biblia jelenetre irányítsa a figyelmet és annak mondanivalóját a fény segítségével minél jobban kiemelje.
A másik állításával az illető a templomban található önarckép elsőségét vitatta.
Ezért aztán még több forrás után kutattam az interneten, és találtam is néhányat, amely megerősíti azt, hogy valóban ez az önarckép Európa legrégebbi fennmaradt önarcképe, persze ettől még lehet ez másképp, mindenesetre óvatosabbra fogalmaztam ezt az állítást, mivel jómagam nem vagyok művészettörténész, csak egy mezei érdeklődő, aki szeret pár órát azzal tölteni, hogy utánanéz néhány dolognak a teljesség igénye nélkül.
Saját bőrömön tapasztaltam, hogy az Interneten hamar kiderülnek információk, sőt azok ellenkezője is, és sok ember sokféle véleménnyel rendelkezik, és sokan gondolják a sajátjukat az egyedül üdvözítőnek a témában. Ebből kifolyólag aztán a végén már az sem biztos, amit kérdezel, nem tudod, mit higgy, hiszen a laikus számára minden csak hit kérdése, nem áll módjában maga végigjárni azt az utat, amit már számtalan tudós előtte végigjárt, sokszor még a hiteles forrásokat is nehéz megtalálni. Végül minden megkérdőjeleződik és teljes lesz a bizonytalanság.
Eme eszmefuttatás után jöjjön maga a cikk, némi módosítással és kiegészítéssel ellátva!
1. Miért fénytemplom?
Az 1200-as években az Őrségi szerek között, a mai Velemér szélén elterülő Papréten, templomot építettek a Szentháromság tiszteletére. A templomot körülvevő település is felvette a Sancta Trinitas nevet.
A középkori ember számára minden a templomok építészeti elemei, festményei üzenettel bírtak. Így közvetítették az írni-olvasni nem tudó emberek számára az isteni tanítások legfontosabb mondanivalóit. Az Árpád-kori templomok sajátossága, hogy mindezen mondanivalót a templom, és azok ablakainak elhelyezkedéséből adódó beszűrődő fény segítségével különleges módon tudják kiemelni. Lényege, hogy a fény az éves napéj fordulókon a templom festményeinek azon jeleneteit világítja meg, mely az adott időszak egyházi ünnepéhez is köthető, ezzel kiemelve az üzenet felsőbb, isteni jellegét. Azt gondolom, a középkori ember számára ez igen erős képi üzenet és kommunikációs eszköz lehetett.
A középkori ember számára minden a templomok építészeti elemei, festményei üzenettel bírtak. Így közvetítették az írni-olvasni nem tudó emberek számára az isteni tanítások legfontosabb mondanivalóit. Az Árpád-kori templomok sajátossága, hogy mindezen mondanivalót a templom, és azok ablakainak elhelyezkedéséből adódó beszűrődő fény segítségével különleges módon tudják kiemelni. Lényege, hogy a fény az éves napéj fordulókon a templom festményeinek azon jeleneteit világítja meg, mely az adott időszak egyházi ünnepéhez is köthető, ezzel kiemelve az üzenet felsőbb, isteni jellegét. Azt gondolom, a középkori ember számára ez igen erős képi üzenet és kommunikációs eszköz lehetett.
2. Mikor épült a templom?
Pontosan nem tudjuk, mikor is épült a templom, egyes források szerint egyenesen Szent István királyunk rendelte el építését, de csak az 1200-as években épült fel, a freskók pedig több, mint 100 évvel később készültek. Ami tény, hogy oklevélben 1360-ban említik először.
3. A művész megfestette önarcképét is, mely Európa legrégebbi önarcképei közé tartozik
A szentély jobb oldalán Szent Máté mellett a festő önarcképe látható, mely egyes források szerint az első fennmaradt európai önarckép. Hogy ez valóban így van-e, nem tudom, nincs e régebbi fennmaradt önarckép Európában, azt nem tudom, sok helyen olvasható hasonló kitétel az interneten, például itt.
4. Ki volt tehát Aquila János?
Pontosan azért nehéz megmondani, mert akkoriban minden egyházi festőt így hívtak, de feltehetően Regedén, Ausztriában született. A templom kifestésének elrendelését a falu kegyura, Szécsi Miklós kezdeményezhette, ennek kissé ellentmond, hogy a család címere sehol sem látható a falakon. A mester a későbbiekben a közeli Bántornyán dolgozik, Bánfi János szlavón bán megbízásából, aki a Szécsiekkel rokonságban állt. Később kifesti a mártonhelyi templomot, majd a fürstenfeldi Ágostonos-templom szentélyét. Úgy tűnik, korának jelentős mestere volt, műveiből úgy tűnik, hogy a csehországi és az észak-itáliai művészet egyaránt ismerős volt neki, valószínű, hogy falképfestőnek tanulhatott. (forrás: Velemér múltja és jelene)
5. Fényjátékok képekbe kódolt üzeneteket világítanak meg
Vízkeresztkor, január 6-án, a szentély kör alakú ablakából a napkeltekor érkező fény a betlehemi csillagot világítja meg. A három királyok érkezését ünnepeljük ekkor. (Véleményem szerint ez nem lehet a véletlen műve, előzetes tervezést igényel, de mindenki döntse el maga!)
Az öreg király a Madonna trónusa alatt térdel, a lóról leszáll, de a nyereg nem maradhat üresen, a király helyén máris ott ül a majom és kezébe kaparintja a gyeplőt.
A nyári napfordulókor - június 21 - az első beszűrődő fény a Mária köpenye alatt azt oltalmat kérő lelkeket világítja meg, majd a fény megrajzolja a templom középvonalát.
Az öreg király a Madonna trónusa alatt térdel, a lóról leszáll, de a nyereg nem maradhat üresen, a király helyén máris ott ül a majom és kezébe kaparintja a gyeplőt.
A téli napforduló Krisztus születésének ünnepe. Az első fénysugár a kisded arcát világítaná meg, ha az erdő fái nem állnák el a fény útját. Majd a fénysugár az ajtó magasságpontjából az északi fal lila vonalán vonul végig.
Majd a lenyugvó nap, végigvonulva a templomon, megvilágítja a a Golgotát, majd a tisztítóhelyet,
majd az ítélkező Krisztus alakját.
6. A Szentháromság rejtélye
A templom szentélye előtti diadalív csúcsán 3 koncentrikus kör látható. A kör a végtelen szimbóluma az Atya, a Fiú és a Szentlélek végtelenségét jelképezi. 3 végtelen isteni személyt jelképezi.
Szentáháromság vasárnap a szentély csúcsíves ablakából érkező fény megvilágítja a 3 kört, függetlenül attól, hogy ez egy mozgó ünnep!
7. Van, ami mindig sötétségben marad
A templom szentélye előtti diadalív csúcsán 3 koncentrikus kör látható. A kör a végtelen szimbóluma az Atya, a Fiú és a Szentlélek végtelenségét jelképezi. 3 végtelen isteni személyt jelképezi.
Szentáháromság vasárnap a szentély csúcsíves ablakából érkező fény megvilágítja a 3 kört, függetlenül attól, hogy ez egy mozgó ünnep!
7. Van, ami mindig sötétségben marad
Utolsó ítélet Krisztusa, hajóban, diadalív csúcsán trónol. Jobbján az üdvözültek, balján a kárhozottak csoportja. A szentély előtti boltív másik oldalán látható pokol az év egyik napján sem kap fényt.
8. A Szentély freskói
A Szentély közepén első tekintetünk az ablakra esik, melynek tetején ott látható Krisztus képmása. A feliratból arra következtethetünk, hogy ez a Vera ikon, veronika kendője. Az persze már lehet egyéni értelmezés, hogy az ablakból beáradó fény pedig mintegy Krisztus testévé válik.
A szentély további alakjai a négy evangelista szimbolikus ábrázolása.
Szent Lukács embertestben folytatódó bika, Szent János pedig sas képében jelenik meg.
A szárnyas oroszlánként ábrázolt Szent Márkot az oroszlán havában világítja meg a fény az északi falon. Szent Máté pedig zöld ruhás angyalként fedezhető fel.
Források:
Források:
- Templomok titkai tévésorozat: Az Árpád-kori fénytemplom - Velemér
- A templom saját belső tájékoztató füzete.
9. Misztikus számok
Németh Zsolt fizikus könyvet írt a templom matematikai különlegességeiről. Az épületen belüli arányosságokat vizsgálva mindig ugyanahhoz a hányadoshoz jutott: a 7-es számhoz. A 7 a beavatás száma, a népmesékben is előforduló misztikus érték.
A 7/7-es arány - az egység - a szentély belsejében valósul meg, itt az úr felmutatása, az átváltoztatás, ahol találkozni lehet az egységgel, az Istennel.
10. A látogató is a fényjáték aktív résztvevőjévé válik
A napfény visszaveri a színes kelmék színét és bevilágítja a templomot a ruha színével, megvilágítva ezzel azokat a freskókat, amik különben nem kapnak fényt. Így a templomba belépő maga is részesévé válik a templom fényjátékának.
Hozzáteszem, ez a jelenség szinte bármely épületben megfigyelhető lehet, ahol vannak ablakok és vannak megvilágítható képek a falon.
Hozzáteszem, ez a jelenség szinte bármely épületben megfigyelhető lehet, ahol vannak ablakok és vannak megvilágítható képek a falon.
+1. Rommer Flóris, a műemlékvédelem atyja megmenti a templomot.
A templom a történelem viharaiban számtalan megpróbáltatáson ment keresztül. Túlélte a török időket, s vagy a törökök, vagy a reformáció idején a reformátusok a freskókat lemeszelték. Az ellenreformáció idején a templomot visszakapták a katolikusok, de hívek híján a miséket már nem tartottak benne. Majd egy tűzvész következtében (?) templom elveszítette tetejét is, az eső rongálta a falakat, fák nőttek az épület belsejében, tábortüzek nyomai és állati ürülék fedte a hajó padlóját. Így talált rá az 1860-as években, Rommer Flóris, aki pénzt gyűjtött a tető megépítésére. A freskókat a helyreállítás során csak letisztították és konzerválták. Valószínűleg a freskók azért maradtak meg ma látható viszonylag ép formájukban, mert a mész megvédte a festményeket annak ellenére, hogy évekig nem volt teteje a templomnak.
Forrás: Temlomok titkai: A Veleméri fénytemplom.
Forrás: Temlomok titkai: A Veleméri fénytemplom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése