Etyekről Alcsútdoboz felé haladva a zötyögős országúton egy kanyar után váratlanul elém táruló látvány hatására az ámulat hangjai törtek elő a számon.
Hangulatos fa alagút alatt vezet át az út, a 200 éves faóriások épp őszi színekben pompáztak.
A platánsor a Habsburg család XIX. században építtetett kúriájához vezet. A klasszicista épületben gyakran töltötte hétvégéit a család. A területet akkoriban a népnyelv Pokómöginek (?) hívta, de célszerűbbnek mutatkozott egy elegánsabb névvel ellátni a völgyet, így az akkori nádor lányáról azóta is Máriavölgynek hívják ezt a részt. A felújított ház és a hozzá tartozó birtok ma egy golf klub tulajdonában van.
Sétáltam egyet a hatalmas fák alatt, bár az országút forgalma miatt nem a legideálisabb hely a kikapcsolódásra.
Leginkább a platánok hatalmas törzse és kérgének változatos formavilága nyűgözött le.
A törzset fedő pikkelyes kéreg hatalmas göngyölegekben válik le a fákról, mely hol a gallyakon lógott, hol a harsányan zizegő friss, méteres avar között bújt meg.
Bár az ilyen idős platán messziről fehér, vagy szürkés színűnek tűnik,
közelről - attól függően, hogy hány réteg kérget dobott már le magáról -
sárga, zöld, barna árnyalataiban tündököl.
Ez tényleg nagyon szép fasor, többször megcsodáltam már! A legelső gépemmel annak idején (egy Panasonic-kal) én is megálltam ott fotózni.
VálaszTörlésA platán pedig egyik kedvenc fafajtám. :)
Neked hogy sikerült fotózni a platánsort? Látványos lett? Az én fotóm nem hozza azt az élményt, ami ott volt.
Törlés