Zsigra, avagy Žehra különleges temploma

A szepesi vár  uradalmához tartozott. 1400-as években a Szapolyai családé, majd amikor a vár  Habsburg kézre került, I. Ferdinánd királyé. A király  1531-ben a szepesi uradalommal együtt Thurzó Eleknek adta. 1636-ban a Thurzók kihalásával a Csákyak birtoka lett és maradt is egészen 1948-ig.

A zsindelyes, hagymatetejű  Szentlélek-templomot 1245-ben kezdte építtetni  Zsigray János szepesi gróf. 1425-ben gótikus stílusban átépítették. A hagymakupolát 1769-ben emelték. 

Eredetileg a templom főhajóját kazettás fa mennyezet fedte, amit egy gótikus hálózatú kő boltozatra cseréltek le a 15. század közepén. Építészetileg ritka megoldást alkalmaztak a kialakításánál: a boltozat közepén álló nyolcszögletű oszlop kettévágja a teret, ezáltal a temlom kéthajós lett. Az oszlop szétágazó bordáival pálmafát formáz, mely az élet fájának jelképe. (forrás: Szepességi Baráti Kör írása alapján)

Barokk főoltára 1656-ból való, két oldalán Szent István és Szent László alakja látható. 

Az 1646-ban pestisjárvány dúlt a faluban. Ekkor a  templom falait fertőtlenítés céljából fehérre meszelték, ezáltal eltűntek  gótikus freskói.  A freskókat Klimkovics Bélla kassai rajztanár fedezete fel, majd Rómer Flóris útmutatásával bontották ki a mészréteg alól. 1904-ben a tetőn átszivárgó nedvesség a freskókat megrongálja, restaurálásuk 1940-ben kezdődött meg, 1959-re fejeződött be.  (forrás: Radocsay Dénes: Faliképek a középkori Magyarországon, Corvina kiadó)

A diadalív fölött az utolsó ítélet jelenete látható ....

... a kép jobb oldalán lévő szörny épp a pokolba jutott lelkeket nyeli el. 

Az északi falon Jézus életéből vett jelenetek, valamint a Szent László legenda jeleneti láthatóak. az 1400-as évek elején készülhetett.  Középen a  Krisztust a keresztfán ábrázoló freskó egy alsóbb rétegen került napvilágra, az 1300-as évek elején festhették. 

Engem mindig lenyűgöznek a templomok díszítéseinek  magyarázatai. Ilyenkor, minhta egy új világ nyílna meg számomra. Álljon itt tehát ennek a freskónak a magyarázat a Szepességi Baráti Kör írása alapján: 

Élet fája: a középpontban a megfeszített Krisztus az élet fáján, két részre osztja a kompozíciót: az Ószövetség történelmére  és az Újszövetség történelmére.

A jobb oldalon áll Ádám és Éva. A figurák nagysága érezteti, milyen nagyra tartotta az Isten az eredendő bűn elkövetése előtt és után az embert, mert az egyik oldalon van a Paradicsomi kísértés, a másik oldalon a Paradicsomból való kiűzés.

Az angyal, a Paradicsom  kapujának őrzője vigyáz, hogy ne jussanak az élet fájához, hogy a bűnük ne hasson örökké.

Az Ószövetséget a Sinagóga jelképezi, szamáron ülő női alak,  aki magán az Ószövetség szimbólumait viseli.

Az Újszövetséget az Eklézsia királyi alakja jelképezi, az egyház, egy tetramorfon ül, ez a négy Evangélistát jelképezi.

A két alak kezében harci zászló, ami a jó és a rossz egymásközti harcát  jelképezi.

A Sinagoga zászlórúdja eltört, az Eklézsia rúdja ép, ez a harci készséget jelképezi,  kereszttel van díszítve, ami Jézus győzelmét a rossz és az örök halál felett, vele együtt mi is legyőzhetjük a rosszat.

A győzelemhez szellemi erőt nyújt nekünk az Eukarisztiával.

Eklézsia a kezében kelyhet tart, ez az Újszövetségben a bűnbocsánat szimbóluma.

A kereszten nem tipikus felirat van, „ADAM“ Szt. Pál apostol szavai: „Amit az első Ádám az engedetlenségével elrontott a Paradicsomban, azt a második Ádám, Jézus Krisztus a kereszten megbűnhődte és harmadnapra feltámadt".

Az Isten áldó keze mellett, a felirat felett, áldását adja az alázatosoknak, békességet és megbocsájtást ad, (amit a világiak nem tudnak nyújtani) és ez az emberi nem boldogsága. 

Jézus Krisztus elfordítja fejét Sinagógától, az Egyház felé fordítja, ami azt jelenti, hogy ő általa jut az Úrtól a Szentlélek az Egyházhoz, mint ahogy ezt a főoltáron levő dombormű ábrázolja.

A Szentháromság ábrázolása. 

A  Szent László legendát is megörökítették a freskókon: A kunok üldözése, Szent László és a kun vadala, a kun lefejezése, Szent László pihenése. 

Keresztrefeszítést ábrázoló freskója a 13. századból származik, ez a templom legrégebbi freskója.

Ezekre az alakokra semmiféle magyarázatot nem találtam, nem tűnnek középkori ábrázolásnak, bár lehet, hogy ezek az elkárhozott lelkek. 

A mérnök tesóm ötlete volt, hogy feljussunk a templom kupolájába is, ehhez a Google translate segítségével fordítottuk le a kérést, és mutogattuk a jegyszedő kislánynak, aki végül kulcs hiányában nem tudott felvinni minket oda.  

A templomkertben található temetőnek ijesztő hangulatot kölcsönöznek a fekete márványba vésett arcképek. Olyan, mintha a sírból kikelt szellemek lebegnének ott. 

Lőcse a Szepesség ékszerdoboza

A Szlovák Paradicsomba tett utazásunk során a szállásunk felé tartván Levoča előtt kanyarodtunk el, s már akkor feltűnt, hogy milyen hívogatóak templomának tornyai. Ekkor gyanút foghattam volna, hogy Levoča talán nem is volt mindig Levoča, de - szégyen, nem szégyen - azt se tudtam, hol járunk épp a térképen. Illetve azt tudtam, hol vagyunk, de mégsem esett le, hogy EZ a Levoča, AZ a Lőcse...  A szerencsém az volt, hogy kiruccanásunk utolsó napjára esőt jósoltak, így inkább városnézős programokat böngésztem, és akkor állt össze a kép. 

Így aztán irány a város, s nem bántuk meg!

Lőcse, avagy Levoča, esetleg Leutschau 

Kora reggel hajtottunk be a városkapun, az egykori masszív védművek még most is megállásra késztettek volna, ha nem lett volna tárva-nyitva a kapu. Hamarosan leparkoltunk, alig akartuk elhinni, hogy itt ezért  még nem kell fizetni.  Az utcákon alig néhány ember lézengett, a főtéren két  zöldségespultnál épp a protékát pakolták, az egyik helyen vettünk is néhány barackot. Már megszoktuk, hogy itt a közértekben, vendéglőkben, pénztárakban csak és kizárólag jelbeszéddel, vagy szlovákul kommunikálnak veled. Értsd: ők szlovákul, te pedig legalább két világnyelven + kézzel-lábbal jelelve próbálod megértetni magad. Így aztán meglepődtünk, mikor a fiatalember ízes magyarsággal kínálta  nekünk az áruját. Kiderült, alig egy falunyira lakik, onnan jár be naponta eladni, ami megtermett. 

A város káprázatos! Mintha visszautaztunk volna az időben, vagy Süsü mesebeli városkájában járnánk. A városfalon belül reneszánsz és barokk házak sorakoznak, szépen rendbe tartva, harmonikus színekkel keretezve az utcákat. A harmonikus színorgiát külön kiemelném, mivel jó néhány teljesen ízlésromboló szín- és formavilágú települést szörnyülködtem végig, miután lehajtottunk az autópályáról. 

Történelméről itt olvashatunk részletesen, átmásolhatnám ide, gondosan kiválogatva és átfogalmazva a lényeget, de inkább olvasd el itt, szépen összeszedve, kifejtve. Ha rövidebb kivonatot szeretnél, akkor pedig a Kirándulástippeket ajánlom. Azért megemlíteném, hogy a középkorban jelentős kereskedelmi szerepet töltött be, sokáig volt a szepesi szász kamaragrófság székhely. Olyan királyok indítottak innen támadást, mint Mátyás király, fontos szerepe volt a trónharcokban a mohácsi vész után. A Rákóczi-szabadságharcban 3 havi ostromot bírt ki, utána  foglalták el a császáriak, szerencsére nem rombolták le, csak hadi gépezeteit szállították el. A városnak talán épp az a szerencséje, hogy a vasút megjelenésekor a sínek elkerülték a várost, jelentősége csökkent, nem lett belőle ipari központ, így máig megőrizhette reneszánsz-gótikus házait és egyedülálló hangulatát. 

Utcaképek

Ahonnan mi érkeztünk, az első ami a szemünkbe ötlött a  Thurzó-Csáky ház pompázatos épülete volt.

 

 

Homlokzatok

Mindjárt kicsípódnak az ablakok és Süsü városának lakói kezdik reggeli tevékenységüket. Az utcán elvonul az együgy egyfejeő, lángra gyújtja a tűzhelyeket...

Kis házsor a  tér mögötti utcában

Thurzó-ház

Thurzó János bányavállalkozó az 1400-as évek meghatározó alakja a városnak. A város főterén építtetett reneszánsz stílusú  háza a legpompásabb díszítésű épületek közé tartozik.  

A család elszegényedése után az 1530-as években gazdag kereskedőcsaládoknak adták el az épületet (Hirsher, Frühwert, Vitalis), majd később nemesi Raiszok,  Görgeyek birtokolták. 

A honlokzat mai arculatát Raisz Ágoston rendelte meg, neoromán stílusban építtette át az épületet. Ennek nyomait az első emeleti ablakokon láthatjuk. 

A második emeleti balkonra nyíló ajtót Povolny Antal lőcsei építész tervezte. 

Majd 1902-ben Csáky Vidor gróf vásárolta meg a házat. A homlokzat mai díszítését ő rendelte el.  Az ablakok fölé a Thurzó-címert helyeztette, s csak alá a sajátját, a homlokzati latin nyelvű  írás tanúsága szerint a házat a Thurzók építették és Csáky csak felújíttatta. 

A sgraffitó egy díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe. 

A díszítést  Czauczik József, más források szerint Groó István  tervei alapján a budapesti iparművészeti főiskolások festették meg. 

Szent Jakab-templom

A templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni, 100 évig épült, fokozatosan gótikus stílusú álbazilikás elrendezésüvé alakították. 

A templomba kicsit nehezen jutottunk be, leginkább bambaságunk miatt. 8 óra után már folyt a mise amit persze nem akartunk megzavarni. Addig sétáltunk a városban, megnéztük az egykori városházában működő  múzeumot is. Ezzel pont lekéstük a 9 órás vezetett túrát, aminek létét nem észleltük korábban. A lényeg, hoyg a templomot csak vezetett túra keretében és időpontjában lehet látogatni, belépő ellenében. Fotózni nem lehet, a  vezetés természetesen szlovák nyelven folyik, de kaptunk hozzá hárman 2 db magyar nyelvű leírást. 

A templomot mindenképp nézzétek meg, ha arra jártok, háromajtós főoltára igazi kuriózum, Lőcsei Pál mester alkotása, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. 

A Thurzó kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak, továbbá itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona gyermekét is. 

Lőcsei régi városháza

A városházát rögtön megismertem "A fekete város" c. filmből. Annyira megörültem neki, hogy amint hazaértem, rögtön meg is néztem a filmet. Rácsodálkoztam az eredeti helyszíneken forgatott jelenetkre, és élvezettel merültem el  Mikszáth  fordulatos, csavaros történetében, mely így, hogy a történet helyszínen jártam, még valószerűbbnek tűnt. Ahogy az író vallott a művéről: "Mert nem valamely család igaz történetét akartam papírra vetni, hanem egy kornak az igazi levegőjét. " - ezt tökéletesen sikerült is neki. 

A városháza az 1400-as években épült gótikus stílusban,  mai formáját az 1800-as évek végén nyerte el, Schulek Frigyes tervei alapján.  Sajna egykori  festett díszítésének egy tenyérnyi helyen láthattuk csak a nyomát, a falak fehérre meszelve, élettelenül adnak otthon a Szepesi Múzeumnak. 

Mária-hegy

A városból több helyről is ráláthatunk a csipkés tornyú, inkább mesebeli hercegnős kastélynak látszó épületre. 

A város feletti hegyre 1914-ben épült Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom helyén már az 1200-as években zarándokhely és kápolna  volt.  

A templomhoz a városból is felsétálhatunk a kálvárián keresztül, de autóval is könnyen megközelíthető. 

 

A templom előtti domboldalról ráláthatunk a városra. Gyönyörködtünk az óváros és a szomszédos betondzsungel kontrasztjában. 

Közben a nap is kisütött,  néhány röpke percig azt hittük, mégiscsak megússzuk az esőt. 

Innen a Siva Brada-hoz,  Szepesváraljára és Zsigrára autóztunk. 

Gejzír Szlovákiában?

Ha gejzír, akkor Izland, vagy a Yellowstone Nemzeti Park jut az egyszeri ember eszébe, és egyáltalán nem gondolja, hogy gejzírek akár Magyarországon, vagy annak közelében is lehetnek. 

Kis hazánkban a Tihanyi-félszigeten, mintegy 60 hektáron láthatjuk az egykor működő gejzírek megdermedt kúpjait. Illetve a Bükkben működő három időszakos feltörő karsztforrást, a  Fekete-leni-, Imókő- és Vöröskő (alső és felső)-forrást is szokták gejzírnek nevezni, bár igazából nem gejzír, hiszen nem a forró gőz nyomja ki a felszínre a vizet, hanem nagy esőzések után a talajban felgyülemlett víz nyomásának hatására lövell a magasba. Márpedig a gejzír, avagy szökőforrás meleg vizes forrás. A bükki karsztforrások esetében pedig a hőnek semmiféle szerepe nincs a kitörésekben. 

Nézzük tehát, hogy is működik egy gejzír? 

Lényegében úgy, mint egy teáskanna: 

1. A gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén a magmatikus hő felhevíti a vizet,  gőzfejlődés indul el. 
2.  A változatos formájú  csatornákon, hasadékokon át a  felfelé törekvő gőz kilöki a vizet, mely a felszínen a magasba lövell. 
3. A kitörés után a gőz is a levegőbe kerül, a víz visszatér a repedésekbe, ahol újra melegedni kezd, a gőzképződés megindul, majd újra kitör a gejzír. 

A vízoszlop magasságát és a két kitörés közötti időt jelentős mértékben határozza meg a járatok kacskaringós, változó szélességű alakja. Ezen okból kifolyólag jelentős eltérések mutatkozhatnak a világon található gejzírek feltörő vízoszlopainak magassága és a két kitörés közötti idő tekintetében. 

A gejzírek a nevüket az Izlandon működő Geysir nevű gejzír után kapta, a név eredeti  jelentése "kitörni".

No de nézzük, mi a helyzet Szlovákiában...

Siva Brada, azaz Zsibra, a szepesi káptalan fürdőhelye

Szepességben tartózkodásunkkor mintegy véletlenszerűen ugrott elém a neten a Siva Brada név, ami nem egy indiai istenség neve, hanem egy mésztufa dombot jelöl Szepesváralja (Spišské Podhradie) és Lőcse (Levoča) közötti autópályától karnyújtásnyira. Messziről egy  kis kápolna hívja fel magára a figyelmet, és ha éppen nem kápolnákra vadászol, akkor leglább 90 km/óra szabályos sebességgel hagyod a hátad megett, de ha tudod, mit keresel, akkor megállsz a parkolóban az  édesvízi mészkődomb (travertin domb)  alján és csodálkozol!

A dombon több helyen ásványvízforrás bugyog, melyek immáron 10.000 év óta építik a dombot.

Siva Brada szó jelentése Szürke Szakáll. Talán a dombocskán végigfolyó mésztufa képződmény színe és formája ihlette a névadót? 

 A dombon álló kápolna háta mögött 1956-ban egy furatot mélyítettek ki, mely a tervek szerint itt épülő gyúgyfürdő vízellátását biztosította volna.  A fúrás során 119,8 m mélységből jelentkezett a vízkitörés,mely naponta háromszor 2-2-2 percen keresztül elérte a 15 méteres magasságot. Mostanság már nem lesz ilyen magas a vízoszlop, és a két kitörés közötti idő is egyre növekszik. Ezen a helyen még csak vizet is alig láttunk a furat körül. 

Az egykori furat körül úgy alakították ki a helyet, hogy az természetesnek hasson. 

A Siva Brada gejzír működése hasonlít a fentebb leírt gejzírek működéséhez, mégis különlegesnek mondható, mivel a  forró vízgőz helyére széndioxid kerül, mely a Kárpátok alatt a mélyben meghúzódó talajvizekben nagy mennyiségben van jelen. 

1. A széndioxid átjut a kürtőben felgyülemlett vízbe, és nyomáscsökkenést okoz a nyílás környékén.
2. Ennek következtében a felhalmozódott vízmennyiséget az utánpótlásként befolyó víz hidrosztatikus nyomása löki ki. 
3. Az így megürült helyet folyamatosan feltölti a talajvíz, és ciklus kezdődik előlről. 

Amúgy, ha a netre beírom a szlovákia és a gejzír szavakat, akkor a Kassától 30 km-re, Herlány (Ránkfüred)-ban lévő gejzírt dobja csak ki a Google, mint egyetlen szlovák gejzírt. Jellegzetessége ennek a gejzírnek is, hogy vízgőz helyett széndioxid nyomja ki a vizet, amit a forrás egyedülállónak jelöl. Talán kifejezetten a Szepesség  gejzíreire jellemző ez a tulajdonság. 

Ez a kis bugyogó forrás a kápolna közelében egy kb. 2 méter széles mélyedés közepén volt, körülötte 4 döglött kismadár. Szerintem ez az a kis tó, melyet ezen a videón láthatunk élénkebb működés közben, vízzel tele.  Ezt a forrást a körülötte lévő 4 elpusztult madárka miatt nem kóstoltuk meg, de a hírek szerint mindegyik savanyúvizes forrásnak más és más az íze. 

A harmadik forrás mésztufa kifolyása és a kis vájatok.
A feltörő víz széndioxidot és hidrogén-szulfidot tartalmaz, ettől íze kénesen pezsgő lesz, szaga pedig a záptojáshoz hasonlt. Azért megkóstoltuk!

A környék flórája is egyedülálló, érdemes lenne többször is visszajönni és fotózni a különlegességeket, hiszen ritka mocsári és szárazságkedvelő  növényeket is találhatunk itt. Most épp az ágas homokliliom (a képen), imola, valamilyen gólyaorr, vörös sédkender virágzott nagy tömegben. 

Szepesváralja környékén még több ilyen travertinókúp is található: Krizova Hora, Kozia Hora, bár ezeknél forrásműködés már nem figyelhető meg. 

Szent Kereszt kápolna és szepességi Jeruzsálem

A barokk kápolna 1675-ben épült.  A kápolna része a szepességi Jeruzsálem nevezetű búcsújáró helynek. A szepességi Jeruzsálemet a jezsuita szerzetesek építették, hogy a háborúk idején is eljuthassanak a hívők a "Szentföldre". Ezen az úton a lehető legjobb megközelítéssel járhatjuk végig szimbolikusan a Keresztutat. 

Az út  Szepeskáptalan templomától indul és a  Golgotát jelképező Szent Kereszt kápolnánál ér véget. A stációkat pedig szintén kápolnák jelképezik. Elhelyezkedésük alaprajzát összevetették a jeruzsálemi Keresztúttal, s azzal valóban mutatott hasonlóságot. A Spissky Jeruzalem feltehetően Szlovákia legrégebbi kálváriája, 1666-ban kezdték építeni. 

Hernád-áttörés

A Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) régi tervem volt, most mintegy véletlenül jött az ötlet, hogy vegyük arra az irányt. Tesómmal és feleségével hármasban keltünk útra, és két részletben jártuk végig a 12 km hosszú szurdokvölgyet. Első nap az izgalmas nevű Káposztafalváról (Podlesok) indultunk, és sétáltunk  végig a folyó mellett vezető utakon, a néhol a 150 méter magas sziklák (nem is annyira)  aljába vájt fémtálcákon és láncos kapaszkodókon. Másnap pedig Cingov parkolójából indult a túránk. A kék jelzés vezet a Hernád mellett. 

Hernád-áttörés

A Hernád-áttörés bejárata Káposztafalva felől. a belépés fejenkén 1,5 euro. 

A Hernád sok helyen méterekkel a lábunk alatt dübörög, s bár kissé félelmetes lenézni, végig biztonságban éreztem magam a széles fém tálcákon. 

Legnagyobb meglepetésünkre alig találkoztunk ezen  a részen emberrel. Első nap mindezt a vasárnap délutánnak tudtuk be, második nap pedig a hétfői munkanapnak. Bár úgy olvastam, ezen a részen nyáron minidg  hosszú sorokban  állnak az emberek a fém átkelők előtt. Most szerencsére nem állatak, igaz hétfőn is már 8-kor úton voltunk. 

A folyómedret a Hernád évszázados munkájának köszönhetően sok helyen a mészkőbe vájt üregek, barlangok szegélyezik. 

A szurdok a tálcák és függőhidak nélkül gyakrolatilag járhatatlan, sok helyen teljesen megközelíthetetlen lenne. El sem tudom képzelni, micsoda meló lehetett a nehéz darabokat ide felcipelni és a sziklába fúrni a megfelelő helyen. 

Vajon hogy épült ez a függőhíd? Mindenestre a mérnök tesőm mindegyiket tesztelte, ugrálva közlekedett rajtuk. Elég stabilnak bizonyultak. 

A Wikipédia szerint 1906-ban a Magyarországi Kárpát-egyesület iglói osztályának vezetője, Hajts Béla, a "Szlovák Paradicsom atyja" Káposztafalváról Szepessümegig hajózott a folyón egy tutaj segítségével. Ezután kezdődött meg a szurdokvölgy járhatóvá tétele. 

Kolostor-szakadék

Mindkét napon a Kolostor-szakadékon (Klastorska roklina) át akartunk felmászni Menedékkőre. Vasárnap délután a szakadék nagyon kellemes hely volt, alig járt arra ember, varázslatos volt a patakmederben sétálni, és a több méteres vízesések mellett felmászni a létrákon. Hétfőn azonban mire ide érkeztünk, épp egy legalább 4 családból álló kisgyermekes csapatot értünk be, véget nem érőnek tűnt a sor a létránál, így aztán a sárga jelzés felé kerültük a szurdokot, ami eleinte jó kis combos emelkedővel indított, a végére azonban már kellemes kapaszkodóvá szelídült. Megjegyzem, hogy a kisgyermekes társasággal egyidőben értünk a hegytetőre. 

A szakadékban az út többnyire a patakmederben vezet. 

A Kolostor-szakadék alsó részén található a Biela jaskina, mely gyakorlatilag két barlangot jelent. Mindenképp érdemes felkapaszkodni oda. 

 

Igazi vadregény ez a szakadék!

Menedékkő-fennsík és a Vöröskolostor

Nevét onnan nyerte, hogy 1241-ben a tatárok elől a Szepesség lakossága ide húzódott fel. Akkoriban ide csupán egyetlen út vezetett, s azt az emberek eltorlaszolták. Megmenekülésükért hálából kápolnát építettek a fennsíkon, melynek helyére épült pár évvel később a kartauzi rend férfikolostora, a  Vöröskolostor. Tompa Mihály kicsit másképp interpretálta az eseményeket, de engem a Magyar Katolikus Lexikon meggyőzött a sorrendiségének tekintetében. 

Tompa Mihály: Menedék-kő

Szepesben, Lőcséhez közel,

Erdőborított hegytetőn,

Ó zárda pusztult omladéka áll;

A régi templom- és cellákban

Sugár, magas fenyvek növének immár;

Mohos, halottas omladékra

Ifjan tenyésző zöld élet borúl.

Midőn honunkra rontva a tatár,

Határiban gyilkolt és égetett:

Vidéke rémült lakóinak

E rejtett zárda nyujta menhelyet,

S innen vevé nevét.

Idő s viszály később lerombolá,

És már csak tornya állt,

Repedt tornyában kis harang.

Csengő szavú, de néma régen.

A kolsotorba fészkelte be magát 1531-ben Basó Mátyás murányi rablólovag, és innen támadta a Hernád-völgy utasait 18 éven keresztül. Ekkor elfogták és lefejezték, a kolostort pedig Salm császári tábornok leromboltatta. 

A Menedékkő-fennsíkról békés látvány a karthauzi kolostor romjai mögül elősejlő Tátra csúcsai. 

A Kolostor menedékház és környéke tele volt emberrel, rettenetes hangos zene szólt ékes szlovák nyelven, így megittunk egy sört és sietve odébb álltunk. 

Amúgy itt bringát is lehetne bérelni, és azzal legurulni Podlesok felé. Ami egész jó megoldás, lévén, hogy az oda  vezető utak legnagyobb része széles szerpentinező murvás út, legkevésbé sem izgalmas és látványos, bár mi azért találtunk némi kanyarokat levágó bokaszaggató, combremegtető erdei ösvényt. 

A Kolostor menedékházban bérelhetünk via-ferrata felszerelést is, amennyiben a közeli Kysel-szurdok vasalt útjait akarnánk bejárni. 

Egy közeli kilátópont, alattunk  a Kysel-szurdok.

Biely potok

Hétfőn azonban a kék jelzésen mentünk vissza Biely potok (Fehér-patak) felé, s titkon azt terveztem, ha lesz még erőnk, felmászunk a Tamásfalvi-kilátóhoz az igen meredek zöld jelzésen, majd onnan a sárgán térünk vissza Cingovba. Végül némi töprengés után az elágazásnál bevállatuk ezt az irányt, s nem bántuk meg. A panoráma lélegzetelállító a sziklaperemről. 

A Biely potok itt ömlik a Hernádba.

A vízesés ritkaságszámba megy a Hernád ezen szakaszán, a 12 km-en alig 57 méteret esik a vízszint. 

Tamásfalvi-kilátó

Az elágazásnál a már megtett szintkülönbségekkel és kilométerekkel a lábunkban erősen elgondolkoztunk, hogy bevállaljuk-e az alig 100 méteren 150 szintemelkedést, de végül elindultunk felfelé. Lassan, de biztosan haladtunk sógornőmmel, a tesóm persze még mindig bohó zergeként szökellt a kiálló gyökereken, magas lépcsőjű sziklákon. 

De a kilátás mindenképp megérte! 

A széles sziklapad függőlegesen tör a mélybe. Szinte "karnyújtásnyira" a szemközti fenyveserdő. Alattunk kanyarog a Hernád. 

Ebbe az irányba kedvező idő esetén még a Tátra is látszik. 

A túra hossza: első nap 13,5 km, 888m szint, második nap 18 km, 1160 m szint.