Gejzír Szlovákiában?

Ha gejzír, akkor Izland, vagy a Yellowstone Nemzeti Park jut az egyszeri ember eszébe, és egyáltalán nem gondolja, hogy gejzírek akár Magyarországon, vagy annak közelében is lehetnek. 

Kis hazánkban a Tihanyi-félszigeten, mintegy 60 hektáron láthatjuk az egykor működő gejzírek megdermedt kúpjait. Illetve a Bükkben működő három időszakos feltörő karsztforrást, a  Fekete-leni-, Imókő- és Vöröskő (alső és felső)-forrást is szokták gejzírnek nevezni, bár igazából nem gejzír, hiszen nem a forró gőz nyomja ki a felszínre a vizet, hanem nagy esőzések után a talajban felgyülemlett víz nyomásának hatására lövell a magasba. Márpedig a gejzír, avagy szökőforrás meleg vizes forrás. A bükki karsztforrások esetében pedig a hőnek semmiféle szerepe nincs a kitörésekben. 

Nézzük tehát, hogy is működik egy gejzír? 

Lényegében úgy, mint egy teáskanna: 

1. A gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén a magmatikus hő felhevíti a vizet,  gőzfejlődés indul el. 
2.  A változatos formájú  csatornákon, hasadékokon át a  felfelé törekvő gőz kilöki a vizet, mely a felszínen a magasba lövell. 
3. A kitörés után a gőz is a levegőbe kerül, a víz visszatér a repedésekbe, ahol újra melegedni kezd, a gőzképződés megindul, majd újra kitör a gejzír. 

A vízoszlop magasságát és a két kitörés közötti időt jelentős mértékben határozza meg a járatok kacskaringós, változó szélességű alakja. Ezen okból kifolyólag jelentős eltérések mutatkozhatnak a világon található gejzírek feltörő vízoszlopainak magassága és a két kitörés közötti idő tekintetében. 

A gejzírek a nevüket az Izlandon működő Geysir nevű gejzír után kapta, a név eredeti  jelentése "kitörni".

No de nézzük, mi a helyzet Szlovákiában...

Siva Brada, azaz Zsibra, a szepesi káptalan fürdőhelye

Szepességben tartózkodásunkkor mintegy véletlenszerűen ugrott elém a neten a Siva Brada név, ami nem egy indiai istenség neve, hanem egy mésztufa dombot jelöl Szepesváralja (Spišské Podhradie) és Lőcse (Levoča) közötti autópályától karnyújtásnyira. Messziről egy  kis kápolna hívja fel magára a figyelmet, és ha éppen nem kápolnákra vadászol, akkor leglább 90 km/óra szabályos sebességgel hagyod a hátad megett, de ha tudod, mit keresel, akkor megállsz a parkolóban az  édesvízi mészkődomb (travertin domb)  alján és csodálkozol!

A dombon több helyen ásványvízforrás bugyog, melyek immáron 10.000 év óta építik a dombot.

Siva Brada szó jelentése Szürke Szakáll. Talán a dombocskán végigfolyó mésztufa képződmény színe és formája ihlette a névadót? 

 A dombon álló kápolna háta mögött 1956-ban egy furatot mélyítettek ki, mely a tervek szerint itt épülő gyúgyfürdő vízellátását biztosította volna.  A fúrás során 119,8 m mélységből jelentkezett a vízkitörés,mely naponta háromszor 2-2-2 percen keresztül elérte a 15 méteres magasságot. Mostanság már nem lesz ilyen magas a vízoszlop, és a két kitörés közötti idő is egyre növekszik. Ezen a helyen még csak vizet is alig láttunk a furat körül. 

Az egykori furat körül úgy alakították ki a helyet, hogy az természetesnek hasson. 

A Siva Brada gejzír működése hasonlít a fentebb leírt gejzírek működéséhez, mégis különlegesnek mondható, mivel a  forró vízgőz helyére széndioxid kerül, mely a Kárpátok alatt a mélyben meghúzódó talajvizekben nagy mennyiségben van jelen. 

1. A széndioxid átjut a kürtőben felgyülemlett vízbe, és nyomáscsökkenést okoz a nyílás környékén.
2. Ennek következtében a felhalmozódott vízmennyiséget az utánpótlásként befolyó víz hidrosztatikus nyomása löki ki. 
3. Az így megürült helyet folyamatosan feltölti a talajvíz, és ciklus kezdődik előlről. 

Amúgy, ha a netre beírom a szlovákia és a gejzír szavakat, akkor a Kassától 30 km-re, Herlány (Ránkfüred)-ban lévő gejzírt dobja csak ki a Google, mint egyetlen szlovák gejzírt. Jellegzetessége ennek a gejzírnek is, hogy vízgőz helyett széndioxid nyomja ki a vizet, amit a forrás egyedülállónak jelöl. Talán kifejezetten a Szepesség  gejzíreire jellemző ez a tulajdonság. 

Ez a kis bugyogó forrás a kápolna közelében egy kb. 2 méter széles mélyedés közepén volt, körülötte 4 döglött kismadár. Szerintem ez az a kis tó, melyet ezen a videón láthatunk élénkebb működés közben, vízzel tele.  Ezt a forrást a körülötte lévő 4 elpusztult madárka miatt nem kóstoltuk meg, de a hírek szerint mindegyik savanyúvizes forrásnak más és más az íze. 

A harmadik forrás mésztufa kifolyása és a kis vájatok.
A feltörő víz széndioxidot és hidrogén-szulfidot tartalmaz, ettől íze kénesen pezsgő lesz, szaga pedig a záptojáshoz hasonlt. Azért megkóstoltuk!

A környék flórája is egyedülálló, érdemes lenne többször is visszajönni és fotózni a különlegességeket, hiszen ritka mocsári és szárazságkedvelő  növényeket is találhatunk itt. Most épp az ágas homokliliom (a képen), imola, valamilyen gólyaorr, vörös sédkender virágzott nagy tömegben. 

Szepesváralja környékén még több ilyen travertinókúp is található: Krizova Hora, Kozia Hora, bár ezeknél forrásműködés már nem figyelhető meg. 

Szent Kereszt kápolna és szepességi Jeruzsálem

A barokk kápolna 1675-ben épült.  A kápolna része a szepességi Jeruzsálem nevezetű búcsújáró helynek. A szepességi Jeruzsálemet a jezsuita szerzetesek építették, hogy a háborúk idején is eljuthassanak a hívők a "Szentföldre". Ezen az úton a lehető legjobb megközelítéssel járhatjuk végig szimbolikusan a Keresztutat. 

Az út  Szepeskáptalan templomától indul és a  Golgotát jelképező Szent Kereszt kápolnánál ér véget. A stációkat pedig szintén kápolnák jelképezik. Elhelyezkedésük alaprajzát összevetették a jeruzsálemi Keresztúttal, s azzal valóban mutatott hasonlóságot. A Spissky Jeruzalem feltehetően Szlovákia legrégebbi kálváriája, 1666-ban kezdték építeni.