Rómaiak, pincék és a Hévíz-forrás legendája

Egy római császár csodálatos gyógyulása

Egy legenda szerint egy béna kisgyermek keresztény dajkája könyörgött a védence gyógyulásáért Szűz Máriához, aki az imádság hatására gyógyforrást fakasztott Hévízen, melynek vizétől és a mélyből fakadó iszaptól a kicsi csodálatosképpen meggyógyult.  A gyermek pedig nem más volt, I. Flavius Theodosius, (Kr.u. 347-395), aki az utolsó egységes Római Birodalom császára lett később, és  380-ban a keresztény vallást tette állami vallássá országában, ezzel egyszer s mindenkorra megszüntetve a keresztényüldözéseket. 

A fakasztott forrás azóta táplálja a Hévízi-tavat. 

A bronzszobor I. Flavius Theodosiust és keresztény dajkáját ábrázolja. 

Eddig a legenda. 

A Hévízi-tó kialakulása

A valóság azonban az, hogy a tó meleg vize a Balaton kialakulásával egyidőben, 20-22 ezer évvel ezelőtt tört elő, s akkoriban még egybefüggő vízterületet alkotott a Balatonnal. A tó különlegessége, hogy élő tó, nem mesterségesen kialakított medre van. Sok más meleg vízű tóval ellentétben nem agyag, vagy sziklatalajban van, hanem tőzegmedrű forrástó. A visszahúzódó Balaton helyén tőzegláp keletkezett, mely az egykori tómeder elhalt növényi részeiből képződött. 

A Hévíz-tó levezető csatornája a Balatonba vezeti a tó forró vizét. 

A forrás a Hévizi-forrásbarlangból tör fel, vízhozama másodpercenként 410 liter, 35-38 fokos kalciumban és magnéziumban gazdag víz. Ezzel a vízhozammal a tó vize 72 óránként teljesen kicserélődik.  

A tavat először Festetics gróf építtette ki gyógyfürdővé, kialakítva a tó körül egy természetes véderdőt: platán, gyertyán, tiszafa, égerfa erdőket alakított ki, kínai ősfenyőket és  mocsári ciprusokat  telepíttetett a tavat körülölelő parkba. Ezen fák feladata a tó egyedi mikroklímájának őrzése és fenntartása, a víz gyors párolgásának megakadályozása. 

A tóban és a tó vizét levezető csatornákban virágzik az őshonos fehér tündérrózsa, illetve a betelepített indiai kék és vörös tündérrózsa. 

Őshonos fehér tündérrózsa - vándorol, háromévente új helyet keres magának a vízben. 

Fontos szerepe van a tó életében. Nagy levelei fékezik a víz kihülését, a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik. 

Indiai vörös tündérrózsa - Lovassy Sándor telepítette be 1898-ban.
Közép-Európában csak itt virágoznak a szabadban ezek a virágok. Júniustól novemberig éjszaka nyílnak, napsütésben bezárják szirmaikat. 

Indiai kék tündérrózsa - Bőség és a jólét jelképe Egyiptomban. 

Hévíz és a rómaiak

Hévíz és környéke a római időkben sűrűn lakott terület volt. Erre vezetett ugyanis az Itáliából Aquincumba, Pannónia fővárosába vezető útvonal. Az itt kialakított villagazdaságok mezőgazdasági üzemek voltak. A régészeti leletek tanúsága szerint mintegy 400 éven át működtek ezen a területen. 

A pincesor végén található Romkertben mintha valóban egy régi villa kertjébe csöppentünk volna. A park kialakításának nem titkolt célja hogy felelevenítse a római kultúra kertművészeti örökségét.  Továbbá a parkban sétálva megtekinthetjük a feltárt 11 épület maradványait, a római életre utaló szobrokat is. 

A kert kialakításának elveiről ebben a cikkben lehet részletesen olvasni. A római kori romokról pedig itt olvashatunk bővebben.

A rómaiak korát idéző szobrok

A jobb oldali szoboregyüttes  egy  ajtónyílásban ülő, dán dog szerű kutyafigura – amely a rómaiaknál már ismert fajta volt – méltóságteljes, arisztokratikus, a római nemes jellemet testesíti meg, a bentlakókkal szemben. Az illetéktelen behatókat elriasztja.

Az őzszerű szobrocska a késő római korból ránk maradt szobor másolata. Nem kifejezetten a római szobrászatra jellemző,  ehhez hasonlókat a hun kori temetkezésekből ismerünk. Nem is a Rpmkertben, hanem annak bejárata előtti téren látható. 

Szőlőművelés és borkultúra alakulása

Valószínűleg már a rómaiak is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és bortermeléssel a környéken. Egyes elképzelések szerint az Árpád korban itt élt magyarok is ápolták ezeket a hagyományokat. A török időkben azonban a falu elnéptelenedett, így a XVIII. század elején német telepesek beköltöztetésével újult meg a borkultúra. Érdemes végigsétálni Egregy pincesorán és megkóstolni a helyi specialitásokat. 

Római Pince  nevezetű borospince

 

Hévíz jellegzetes borai a cserszegi fűszeres, olaszrizling, szürkebarát, rizling szilváni, zöldveltelini, sauvignon blanc.