Szeretem egyazon helyet több évszakban is felkeresni, és megtapasztalni, milyen is az hóban, vagy teljes napsütésben, vagy éppen a fák lombkoronája közé bújva.
Ezért választottam úti célul ismét ezt a helyet.  |
| Lombzáródás után az erdő sűrűjében kellemesen hűvös marad a levegő, még a legmelegebb nyári napon is. A Csörgő-patak hangosan csörögve zúgott tova méteres sziklái között az erdő párás félhomályában. |
 |
| Ha a patak mellett maradunk, és nem a turista úton követjük a piros jelzést, többször is át kell kelnünk a patakon.
|
 |
| A két méter átmérőjű sziklagömböket vastagon borítja a moha. De nem csak páfrányok telepedtek meg rajtuk! Némelyiken már méteres fácskák is gyökeret eresztettek. |
 |
| A sziklák között a patakban váratlanul ez a ez a két koponya figyelte lépteink. |
 |
| Erdei Zöld Manó |
 |
| Egy ponton felkapaszkodtunk a zöld négyzet jelzésre, ami az ágasvári turistaházig vitt fel bennünket. Ínycsiklandozó kajaillat töltötte be a levegőt. |
 |
A háromszög jelzés a gerincen halad tovább.
Az ösvény mellett tarka nőszirom és más vadvirágok virítottak. |
 |
A Szamár-kő vulkanikus működés eredménye.
Pár lépéssel odább pedig a Newton-szikla foteljében megpihenve fordíthatunk hátat a panorámának.
Innen a kék, majd a zöld jelzésen jutottunk vissza Mátrakeresztesre.
Alsó része finomabb szemű, vulkáni-üledékes sorozat, melyre a jóval keményebb, láva által cementált törmelékkő (breccsa) települt, ez magyarázza a kőzetminőség eltérését és a figyelemfelkeltő alakot. A lejjebb megtalálható tufák (a kitörésekkor aláhullot törmelékes kőzetek) és a rájuk támaszkodó, lávától összesült összlet a rétegvulkán periodikus (hol lávaöntő, hol robbanásos) működésének hírmondói. (forrás: https://www.termeszetjaro.hu) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése