Szentkúttól Sámsonházáig

Mátraverebélyről nem állítható, hogy egy elbűvölő kis falu lenne. Szembe ötlően sok háza omladozik, a kertek jó részének nincs kerítése, az udvar gondozatlan. Az út szélén birkák legelnek, vad kutyák rontanak a kocsi kerekeinek. Kicsit bizonytalanul pillogtunk kifelé az autó ablakain és hümmögve kanyarodtunk Szentkút felé Meglepve tapasztaltuk, hogy itt bizony rendben tartott parkoló, modern fogadóépület, takaros árus bódék sora várja a búcsújárókat. 

"Több mint nyolcszáz éve érkeznek a zarándokok ide, hogy a hétköznapok megszokottságából kilépve Istenre találjanak. A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyítik a kiengesztelődést az Istennel, az emberekkel, és önmagunkkal."

- írja a ferences rendházközösség honlapjának bevezetője. S  mint megtudtam, Szűz Mária kegyhely Magyarország egyik legfontosabb zarándok kegyhelye, évente 200 ezernél is többen keresik fel. 

Barlanglakások

Vakítóan tiszta havas tájon, szállingózó hóesésben, vidáman lihegve kapaszkodtunk felfelé a templom háta mögül induló  meglehetősen meredek kaptatón hazánk legjobb állapotban megmaradt, legnagyobb remete barlangrendszeréhez. 

A tihanyi barlanglakásokhoz hasonlóan ezeket a lakásokat is a már meglévő meszes hegyoldalban kialakult barlangok kimélyítésével alakították ki pálos rendű remeték  a XIII. században. A barlangnak két kápolnája, konyhája, étkezője, három hálókamrája és egy illemhelye volt. Az utolsó itt élő remete 1767-ben halt meg. 

Szent László hasadék

Szent László király uralkodásának idején a kunok három alkalommal törtek be magyar földre és fosztogatták az országot. Egyik alkalommal a Cserhát őserdőibe vetették be magukat, Szent László királyunk pedig a hírre egy kisebb csapattal indult ide hírszerző útra. A király a mai Szentkút völgyében előre haladva megelőzte kíséretét, amikor a kunok rátörtek a sűrűből. Ő azonban Szög nevű lovával átugratta a széles szakadékot, így nem tudta elfogni a kun sereg. Lovának patája a kemény kőbe belesüppedt, s a patkószegek nyomot hagytak a sziklában, melyek nyomán víz tört elő a föld alól. Ez a Szent László forrás.  Vize sajnos mostanra elapadt, és a patkószem nyomát sem találtuk meg, lévén hó fedte a szakadék mélyét.  Állítólag a szembajok gyógyítására igen alkalmas volt a  vize, zarándokok tömege merített belőle még a 20. század elején is. 

Megjegyzem azonban, hogy holmi földhözragadt természettudományos elgondolások szerint Szent László lovának "patkónyomai" a szurdok alján csordogáló időszakos vízfolyás által létrehozott áramlási kagylók. 

Pénzes források

A környéken fakadó számtalan forrásnak gyógyhatást is tulajdonítanak.  Kicsit tovább sétálva az úton elérjük a Szűz Mária forrást, majd a Szentháromság, Szent István és Szent László forrásokat.  Kémiai összetételük kalcium-hidrogénkarbonát. Vizük állítólag ízületi fájdalmak gyógyítására is alkalmas. 

Engem a kutaknál tekergőző göcsörtös odvas fa is lenyűgözött.

Innen Engesztelő-rét  felé vettük az irányt. 

Szép kis borókáson keresztül vezet az út. 

Márkházától Sámsonházáig sok helyen aszfaltos útra vezetne a jelzés, ahol lehetett elkerültük ezt a mezők  melletti dűlőutakon.

Sámsonháza

A falu határában elértük a bányát, melynek nagy keménységű  andezit szikláit már a középkorban is bányászták, a XIX. századtól útépítésre használták. A bánya területén ma tartalmas információs táblákkal ellátott tanösvény vezet végig. 

Íme néhány infó a táblákról: A bánya kőzete robbanásos vulkáni kitöréssel keletkezett. A robbanás után a láva végigfolyt a talajon, majd újabb robbanásos kitörés következett be.  Az ősi tengerből szigetszerűen kiemelkedő vulkán kiszórt törmeléke vízi környezetben ülepedett le. Ezek a folyamatok jól megfigyelhetők a sziklafalon. 

A fentiek abból feltételezhetők, hogy  a különböző szemcseméretű anyagok íves, egymást metsző keresztrétegeket is alkotnak, melyek a kavargó vízmozgást igazolják. A felső vöröses elszíneződés a ráfolyó felső láva hőhatásának következménye. Alkotó elemei a gömbölyded 2-64 mm-es gömbölyű törmelék, valamint a vékony csövek kötegéből álló rendkívül könnyű horzsakő, ami a fürdőszobábkból is ismert habkő.

Az alsó lávafolyásban megfigyelhető a töréses zóna (függőleges repedés). Ezt a láva kihűlésekor bekövetkező zsugorodás okozta.

A kitörések utáni nyugodtabb szakaszt lávaömlések jellemezték. Az andezit láva sűrű olvadéka lassan folyt végig a vízzel borított talajon. A víz gőzzé alakult, és nagy erővel tört a felszín felé, így a lávafolyás hólyagossá vált. Ezek  hólyagok akár a méteres átmérőt is elérhetik, igazi különlegességnek számítanak. 

Találkozás a vadászokkal

Sámsonházáról a kék jelzésen Szentkút felé vettük az irányt, ám egy ponton vadászok értek utol bennünket. 5 hatalmas dzsipből tájékoztattak bennünket arról, hogy itt bizony vadászat lesz. Kicsit tanácstalanul néztem rájuk, nem volt nagy kedvem megvárni, míg lezavarják az akciót. Végül megállapodtunk, hogy nem a kék jelzésen, hanem egy rövidebb úton térünk vissza a kiindulási pontunkra. 

Szentkút

Szép, napfényes időben baktattunk hát a Mária jelzésű úton visszafelé. Mikor visszaértünk, még bőven maradt időnk elmélázni a templom és a szentély közötti hófedte padokon. 

Csodás gyógyulások Szentkúton

A legenda szerint Szent László halála után történt az eset, hogy egy  néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent neki a Szűzanya és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben kapta a hely a Szentkút nevet. Azóta is számtalan csodás gyógyulást tulajdonítanak a helynek és az itt fakadó forrásoknak. 

1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben, majd a következő évben hívők ezrei előtt jelent meg trónján ülve Boldogságos Szűz, karjaiban a kis Jézussal.