Monor, Strázsa-hegyi pincefalu

Hegyről beszélni jelen esetben  erős eufemizmus, lévén a Strázsa-hegy legmagasabb csúcsa mindössze 190m,  mindazonáltal Monor a Gödöllő-Monori-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, és az Északi-középhegység legdélibb pontja, ezért szavazzuk meg számára  a megtisztelő "hegy" címet! 

Így aztán a  Szent Orbán térnél leparkoltuk az autót és felcaplattunk a kilátóhoz, ahonnan letekinthettünk az alattunk elterülő síkságra - akarom mondani - dombvidékre. Szép rendben futó szőlősorokat, takaros házakat láthattunk és a távolban alig a látóhatár fölé emelkedő hegyvonulatokat. 

A Strázsa-hegyen és a környező síkságon összesen csaknem 1000 pince található, mely európai viszonylatban is egyedülálló. Azt terveztük, bejárjuk az összes utcát, felfedezzük és megismerjük a pincefalu minden zegét-zugát. Ebben két tanösvény is a segítségünkre volt. 

A monori Strázsa-hegyi tanösvény táblái szerint a honfoglaló magyarok a vadon termő szőlőt gyűjtötték be a környéken, majd az erdőirtások helyén  szőlőt telepítettek a Strázsa-hegy déli lejtőire. 

• Zsigmond királyunk idejében (1398) a Maróthyak telepítettek ide szlovák telepeseket, akik a Szerémségből hozták magukkal a Kadar és a Tótkefe vesszőit. 
• Majd 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor főbirtokosa, és az egri káptalan ösztönzésére indult meg a szőlők telepítése a Monor környéki földeken. 
• A török idők alatt egyre nőttek a szőlőterületek, ám a falu 1690-re mégis elnéptelenedett. Ekkor  a felvidékről költöztek ide jobbágyok, majd németeket telepítettek a faluba, akik hozták magukkal a szőlővesszőket is, és meghonosították  itt a rajnai rizlinget. 

A dombság alapja agyagos üledék, melyre az Ős-Duna vastag rétegekben homokot terített. Felszínét lösz, illetve futóhomok borítja. Egyes források szerint eleinte talán a futóhomok megkötése céljából telepítettek ide szőlőt. 

A pincéket löszfalba vájták, s a gádorok elé  különféle építményeket emeltek. 

Kezdetben a pincegádor elé semmiféle építményt nem emeltek, csak az ajtó választotta el a külső világtól. 

Később kis kunyhók jelentek meg, egyetlen ajtóval.

Majd az ajtók mellett megjelent egy kis szellőzőnyílás is. A felújítások során az ilyen típusú pincékre ablakokat is építettek. 

 Sok présház szép oromzatos homlokfalat is kapott.  A tető meghosszabbításával fedett előtér jött létre, amit oszlopokkal támasztottak alá, vagy könyökfákkal erősítettek meg. 

A mai pincék egy része fedett előtérrel rendelkezik. 

A homoki bor a mindennapok bora, a legfőbb termék a "kocsmabor". A borokra jellemző, hogy savakban, zamatanyagban szegényebbek, azonban magas a cukor és alkoholtartalmuk. 

A Monori Pincefalu leggyakoribb borszőlő fajtái: Kadar, Rizling, Rizlingszilváni, Rajnai Rizling, Kékfrankos, Zweigelt.