Képeim az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban

"Az Érd-Tétényi-fennsíkon elterülő Érd területének legjellegzetesebb kőzetei a lajta (15-16 millió év) és a szarmata (12-13 millió év) mészkövek. A terület kedvező természeti adottságainak köszönhetően már a neandervölgyi ősemberek is megtelepedtek a területen. A főváros közelsége miatt gyorsan növekedett a település és ma már közel 70 000 ember otthona. Ennek következtében azonban kevés természetes élőhely maradt meg a településen, azok is inkább természet közeli állapotú terültek. A természeti kincseket elszórtan találjuk meg Érden, főleg a városperemi területeken. Helyi- és országos védettségű, valamint Natura 2000-es területek vannak a településen. Ezeket mutatja ez Érd elszórt természeti kincsei című tárlat."

Így szól az ÉRD ELSZÓRT TERMÉSZETI KINCSEI-t bemutató kiállítás bevezető tablójának szövege a Magyar Földrajzi Múzeumban. A kiállítás képi illusztrációjához - legnagyobb örömömre - az én képeimet is felhasználta a múzeum.

A diorámák Érd földtanával, természetrajzával foglalkoznak, ennek keretében mutatják be például a  Érdi-magaspart,  Kakukk-hegy, a Sánc-hegy és a Fundoklia-völgy földtani jellegzetességeit, természeti értékeit, melyekről már én is számtalanszor írtam a blogomon.

Bár jellemzően engem csak a terület növényei és formavilága érdekelt a fotózás idején, mégis találtak olyan képet a blogomon, melyek megfelelően illusztrálták mondanivalójuk tartalmát. Így végül 5 fotóm is bekerült a kiállítás anyagába. 

Sánc-hegy

Miért is érdekes számomra ez az egész?
Érdre sokat jártam fotózni az elmúlt öt évben. Véletlen fedeztem fel a Beliczay-szigetet, aztán egyre többet olvastam Érdről és környékéről, és már célirányosan vettem errefelé a lépteimet és határoztam meg a fotózni valókat az olvasott tartalomnak megfelelően. Kicsit olyan ez számomra, mintha a múzeummal párhuzamosan dolgoztam volna ugyanazon a témán, aztán a végén egymásra találtunk, mintegy véletlenül