Az elmúlt hetek stresszét egy rövid déluáni körtúrával gondoltam kiereszteni, így nekivágtam a Remete-szurdok körüli hegyoldalaknak. Így október vége felé a legszebb az őszi erdő! A felhős idő ellenére is jól mutattak a színesedő lombok. Tavaly is nagyjából ez idő tájt jártam errefelé, akkor szürkebeggyel is találkoztam. Most nem volt ilyen szerencsém. Az úton mégis három meglepetés is ért.
A harmadik meglepetés akkor ért, amikor ezen az általam jól ismert helyen úgy eltévedtem, hogy a szurdok épp ellentétes végére lukadtam ki, mint ahova igyekeztem. Még akkor sem gyanakodtam, amikor a házak közé érkeztem, pedig a legkésőbb templomtorony látványánál már tudnom kellett volna, hoyg ez bizony Máriaremete, nem pedig Remeteszőlős.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése