Szabadbattyán: Kula-torony és Cifrakerti-tó

Kula-torony

Mielőtt bárki is rosszra gondolna, a címben szereplő kula (küle) szó török eredetű és tornyot jelent, tehát lefordítva Torony-torony lenne. Az olyan dadogósan hangzik, marad tehát a Kula, nagy K-val. 

Hogy kerül ide egy török nevű torony? 

Szabadbattyán a Battyán család ősi fészke, akik egyenesen Örs vezértől származtatják magukat. A falu környéke a középkorban mocsaras terület volt, a mostani két csatorna az egykoron hajózható Sárvíz folyót alkotta. Fontos kereskedelmi útvonal volt, valamint Székesfehérvár felé itt volta az egyetlen átkelőhely. 1398-ban mezővárosi rangra emelkedett, és Kővágóörsi György esztergomi várnagy birtokába került, aki a Battyhyányiak atyja. 

Egyes források szerint a tatárjárás után már állhatott itt torony.   Így ez a kis magaslat ideális helyszíne lett egy vámszedő toronynak. Egy 1336-os feljegyzés szerint „pass. Bathhyan iuxta aqua Saar” (azaz Battyan átkelő a Sárvíz mellett) már említi a tornyot. Ekkor még Csíkvárnak hívták. Nevét talán a mocsárban élő csíkhalról kapta. 

Nevét azonban később, a török időkben kaphatta. 

Székesfehrvár 1543-as ostroma után a törökök Battyánt is elfoglalták.  Szulejmán  tornyot leromboltatta, majd újjáépíttette. Mondjuk az fura, hogy gótikus stílusban... 

A vár körül pedig a mocsaras talajba levert fatörzsekből palánkfalat állítottak, melynek nyomai még ma is látszanak a torony lábánál. Így akár 100 fő befogadására is alkalmas lett a vár, lőréseket alakítottak ki, vizesárokkal vették körül a környékbeli végvárak vitézei által indított támadások ellen. Feladata a török számára a Habsburg csapatok mozgolódásáról való híradás volt. 

1688. május 4-én gróf Batthyány Ádám tábornok vezetésével végleg sikerült visszavenni Fehérvárt. Ezek után Battyánt harc nélkül adta fel a török őrség. Helyüket Habsburg zsoldosok foglalták el. 

A későbbiekben a tornyot sokáig gabonaraktárként hasznosították, ma a török kori életet bemutató kiállításnak ad helyet. Illetve megtalálhatóak a közelben feltárt római kori Seuso palota falfestményei is. 

Források:

• Várlexikon
• Nyolcezer.hu

A torony egyik sajátossága a Magyarországon nagyon kevés helyen felfedezhető vízszintes lőrés.

Még látszódnak az egykori palánkvár maradványai. A képen a jobb alsó részen. 

A galambok vidáman turbékoltak a tetején

Cifrakerti-tó

Már a toronyt körbejárva sem hagyhattuk figyelmen kívül azt az elképesztő károgó ricsajt, ami az út másik oldaláról hallatszódott a fák tetején ülő számtalan varjó torkából. 

A tó felé vettük az irányt, ami igazi kis gyöngyszem Szabadbattyán határában. A Sárvíz két ága, a Nádor és a Malom-csatorna öleli körbe az egykori kastélykertet. A 7 hektáros természetvédelmi terület 42 hatalmas, különleges formájú, öreg platánja, magas kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagy levelű hársai igazi botanikai különlegességek.

Egy kis ízelítő az egykori mocsárvilágból. A láp közepén gólya lépegetett, egész közel engedett magához, aztán mégis elrepült. 

Cifrakert az 1870-as években Batthyány Lajos második felesége alakíttatott ki. A valamikori Sárvíz folyó medrében egy tavat is létrehoztak. A kertben annyiféle virágot, növényt ültettek, hogy a helyiek csak Cifrakertként kezdték emlegetni.

 

A tó és környéke ma természetvédelmi terület, zámos növényritkaságot, és több kétszáz éves platánfát csodálhatunk meg benne. 

A tó és környéke igazi kis gyöngyszem, érdemes volt elkarikázni ide. 

A tó szélén álló óriási fák tetejéről olyan ricsaj szólt, hogy alig hallottuk a saját hangunkat. 

Ez bizony a varjak nászéneke! Épp fészeképítéshez gyűjtik a gallyakat. 

Varjúfészkek a fán.