2019. szeptember 26., csütörtök

Térdig mocsárban

A Duna egyik kis ága - jelen vízállásnál (120 cm) kenuval nem járható. 
A Lupa sziget fölött nyílik a Szentendrei Dunáról  a Tündér-sziget felé vezető kis ág,  mely megfelelő vízállásnál állítólag kiválóan hajózható. Most azonban egy ponton elfogyott a víz az ágból, középtájon már csak alig egy centi víz csordogált a bokáig érő sárréteg fölött.
Igen, valóban. Nem a kenuban ülünk, hanem épp bokáig süppedünk az iszapban. 
Persze ott kezdődött a legizgalmasabb rész, összehajló fák, ezüstös iszappal borított fatörzsek és még ki tudja, mennyi érdekes látnivaló lenne arra? Nekem azt muszáj látnom! 
Ehhez ki kell szállni  a hajóból, előbb bokáig, majd térdig, egy ponton pedig combközépig süppedve az iszapba előrehaladni. Szerencsére szúnyogok csak elvétve akadtak, így csak a mocsárral kellett  lépésről lépésre megküzdeni, s mégiscsak megnézhettem azt, amire kíváncsi voltam. 

Sajna az idő nem volt éppen alkalmas a fotózásra, a fenti kép  sem adja vissza azt a látványt, de arra jó talán , hogy felidézzem magamban az akkori illatokat, hangokat, érzéseket. 
A vízből kilógó növényi részeket vékony sárréteg fedte, nemrég még biztos víz alatt voltak. 
A fűzfák szabályos szakállt növesztettek, s gyökér gyanánt használják. 


Mivel a kenusforgalom egész nyáron szünetelt a holtágban, így akár az út közepén is gyökeret ereszthettek az új magoncok. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése