A különös nevű hegy csodás panorámájáról egy ismerősöm áradozott. Először azt sem tudtam, hogy magyarországi helyről beszél-e, vagy valahol külföldön kell keresgélnem. Végül kiderült, hogy Ziribár-hegy egy kétcsúcsú magaslat Csobánka és Pilisszántó között, a Pilisben.
Tényleg sumér eredetű szó a Ziribár?
Már az is különös, hogy egy ilyen régi, sumer nyelvemlék a mai napig fennmaradhatott.
Továbbá az is furcsa, hogy miért éppen sumer eredetű lehet a név? Erre nem találtam egyértelmű választ. "A névadónak mezopotámiai kultúrtudással kellett rendelkeznie." - írja a pilisszántói helytörténész, egykori polgármester. Ami tény, hogy a "sumir és a magyar nyelv, nyelvtan közt valóban van hasonlatosság; sőt sok-sok azonosság is;"- írja Merton Veronika sumerológus. Kőrösi Csoma Sándor szerint egykoron az Európát uraló szanszkrithoz hasonló nyelven beszélő géták nevezték el a Kárpát-medence földrajzi helyeit. Persze ez is csak találgatás, mindenesetre a feltételezett sumer eredet eredményt hozott. Nézzük, mit is találtam erről a neten!
A fura név után egy pilisszántói helytörténész, kezdett kutatni, aki végül a név eredetének kutatása során arra jutott, hoyg az sumer eredetű lehet, így végül Marton Veronika sumerológushoz fordult, aki végül ebben a cikkében írt nagyon érdekesen a meglátásairól. A név jelentése ezek szerint valószínűleg születő teremtő fény, napvárta helye. Jelenthet még életet, újjászületést és hegyszorost is.
A magyarság, a szkítasághoz tartozó, turáni nép. A hagyományai megemlékeznek arról, hogy a régiek tisztásokon, berkekben, forrásoknál hegytetőkön imádták a teremtő Atyaistent, adták meg a tiszteletet a természeti tüneményekben való megnyilvánulásainak, a Napnak, a Holdnak, a földnek, a víznek és a szeleknek.
Így valószínűsíthető, hogy az ősmagyarok a Ziribár-hegy tetején várták a téli napfordulókor a nap felbukkanását. Az ugyanis december 21.-én épp a szemközti (Kevélyek) két hegy csúcsa között kel fel.
Apró nőszirmok és egyéb virágok
Napkeltét most nem néztem, de napfürdőt vettem a meleg, déli fekvésű réteken napozva, valamint számtalan gyönyörű virágon átsütő fény adta a szentély ólomüveg ablakait.
A panoráma
A panoráma tényleg lenyűgöző, a csúcsról ellátni egyrészt az Oszoly és a Kevélyek, a másik irányban pedig a Solymári-medence felé.
A távolban a Háziréti-tó, a Hármashatár-hegy, a János-hegy is látszik.
Barlangok minden mennyiségben
A hegy gerincén, a csúcs mellett nyílik a felszínre a függőleges aknájú Ziribári-barlang. Felső triász dachsteini mészkőben keletkezett. A barlangban apró borsókövek figyelhetők meg.
Macska-barlang
A mészkő és homokkőrétegek határán létrejött barlang a termálvizek oldó hatására. Napjainkban időszakos vízelnyelő barlangként működik.
 |
| A barlang bejárata |
A barlangban még csepköveket és denevéreket is találhatunk.
 |
| Denevéreket nem, de barlangászokat találtam. Szerensére, mert így ők megvilágították a kedvemért a cseppkő oszlopot. |
 |
| Állócsepkő |
Dínó-rejtek
A Macska-barlang szomszédságában található lezárt barlang.
Érdekessége, hogy benne tanulmányozható a homokkőnek a mészkőre történő rátelepülése. A mészkőfelszín ugyanis nem sík, hanem vélhetően egy trópusi kúpkarsztos felszínt alkotott, amikor a homokkő rárakódott. Így a kőzethatár itt rendkívül bonyolult felületként jelenik meg.
 |
| A barlang bejárata |
Még több virág
Napnyugtakor lefelé a hegyről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése