Márvány-e a márvány?
Bár vörös márványnak hívják a pisznicei követ - mint más hasonló csiszolt mészköveket - valójában nem márvány, "csak" egy rendkívül kemény, tömör mészkő. A márványosodási folyamaton nem ment át. Mintázata hasonló a márványéhoz, de sokszor több millió évvel ezelőtt itt élt élőlények lenyomatait tartalmazza.
Pazar színek a vöröstől a sárgáig
A pisznicei felhagyott kőbányában jól megfigyelhető az egykoron nagy mennyiségben bányászott kő felépítése. Az egyes rétegek színe nagyban függ a beeső nap sugarától, verőfényes időben pazar vörös, sárga, rózsaszín rétegeket figyelhetünk meg.
A kő a vöröses színét a vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe.
Őskrokodil maradványok a felhagyott kőfejtőben
A Turista Magazin leírása szerint 1996-ban egy hatalmas őskrokodil maradványt találtak itt.
"A jura időszakban a tengereket benépesítő krokodilfajok is igen gyakoriak voltak. A gerecsei őskrokodil 180 millió éve szántotta a jura tenger hullámait. Szinte a teljes törzs és a koponya egy része is túlélte az évmilliók viszontagságait. A Stenosaurus teljes hossza 6,5 méter körüli lehetett."
Értékes építőanyag
Gerecse értékes mészkövét már a római korban is bányászták. Erről tanúskodik a környéken található Római őrtorony maradvány is. A Pisznicei bánya mára már csak egy tájseb, melyet lassan visszahódít a természet.
Mai is működő vörös mészkő bányát nem messze innen, Tardoson találunk.
Az itt található élénk vörös színű kövekből épült a visegrádi Királyi Palota, felhasználták a Magyar Tudományos Akadémia székháza, az Operaház, Országház, vagy akár az Andrási úton álló villák díszítésekor. De megtalálhatjuk a Mátyás-templom falazatában, illetve a szegedi Fogadalmi-templom, vagy a pécsi székesegyház díszítőelemei között is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése