Szél rajzolta táj

Az alábbi képek is a Beliczay-szigeten készültek. Ma erősen fújt a szél, a képeket hosszú záridővel és nagy mélységélességgel készítettem.

Ki kellett várni, amíg a szél megfordítja a nyárfák levelét, hogy azok az ezüst felüket mutassák felém. Gyönyörűen csillognak a napfényben.

Bölények helyett

Azt álmodtam, hogy kedvenc Beliczay-szigetem kiszáradt fákkal teli folyójának fái az árvíz miatt kidőltek. Álmomban kimentem lefotózni őket, de csak hatalmas busa fejű bölényeket találtam a kiszáradt folyóban, néhányuk felmászott a környező fákra. Amikor megpróbáltam lencsevégre kapni őket, eltűntek, helyettük egy kétgyermekes család jelent meg a színen, valamint óriási nyulak, akik átugráltak a gyerekek feje fölött.
Ezek után úgy éreztem, ha csak egy cseppnyi igazságtartalma is van az álmomnak, akkor érdemes kimennem (az árvíz óta nem tudtam megközelíteni a szigetet, ezerfejű szúnyogsárkány védte). Kicsit reménykedtem a bölényekben, hát még, ha fára másznak, igazi szenzáció lenne.

Nos a jó hír az, hogy a szúnyogok eltűntek. Bölényeknek azonban nyoma sincs.
Az árvíz jeleit több helyen is fel lehetett fedezni, bár az aljnövényzet szépen kizöldült, az út menti füvet levágták, mégis a fák törzsén és a leveleken még mindig vastagon állt a sár.

A fa tanúsága szerint nem is olyan rég embermagasságú volt itt a víz.

A folyó viszont csaknem kiszáradt. Egész a fák közé be tudtam sétálni.

 Itt néhol belesüppedtem azért a felázott talajba, ilyenkor ijedt békák ugrottak el leőlem, és néhány szúnyog startolt a kutyám felé.
A kiszáradt mederben a moszat és békanyál, valamint faháncsok képeztek különös alakzatokat.

A szokásos helyek most így néznek ki. ld a korábbi bejegyzést.

A szokásos helyek most így néznek ki. ld a korábbi bejegyzést.

A patak alján érdekes rajzolatok mutatkoznak.

A fák között komor a hangulat. Az árvízben megfulladt az aljnövényzet, és a belombosodott fák miatt nem tudnak megújulni.

Az erdőn kívül, a réteken azonban virágoznak a  növények, új zöldet hajtanak a füvek, a bokrok.

A szigeten most bokrokban nyílik a réti füzény.

Az óriás bocskorosgomba egyenes a fa közepére telepedett.

Összességében a szigetre a megújulás, és a sárral bevont levelek kettőssége jellemző. 

Folyt. köv.: Szél rajzolta táj

Férfi és a nő

Jin és Jang

Belső árnyak - magamba nézve

Kemény és lágy

Hűség

Varázslatos Budaörs

Cora, Metro, Auchan, Tesco, Kika - az első kapcsolatom Budaörssel, csaknem 20 évvel ezelőtt.
Pedig ott laktunk a határában, de valahogy nem vezetett arra az utunk sosem. Aztán a multik megjelenése után egyszer csak felfedeztem.

Nevével kapcsolatosan több elképzelés is tartja magát. Az egyik elképzelés szerint a  tatárdúlás után épült a falu Buda őrzésére. Ebben az esetben tehát Buda-Eörs annyit jelent, mint Buda-Őrzés.
A név népi származtatása izgalmasan pikáns magyarázatot sejtet. E szerint élt errefelé egy Budáról ideszármazott szép kocsmárosné, Erzsi nevű, akihez a budai urak szívesen és sűrűn jártak ide. Ha keresték az urakat, vajon merre járnak? a válasz: Buda Erzsinél. Ebből már mindenki tudta, hol keressék.

Már az Árpád korban Örs néven emlegették a helyet, de mostani nevét ebben a formában csak 1912-től viseli. Temploma már az Árpád korban is volt, feltételezhetően a mai templom helyén állott.
A török hódoltság idején a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. Az élet mégsem állt meg teljesen. 1691-ben Új földesura lett a területnek: Zichy család. Akkoriban igen kedvező feltételekkel próbálták idecsábítani a jobbágycsaládokat. Ezen kívül a környékre rengeteg német-sváb család települt Bajorországból, Schwarzwaldból, a Rajna vidékéről.

Gyönyörű, rendezett, virágokkal beültetett főútján jó végigautózni. Itt most épp nincsenek virágok, kora tavasz révén, de szerintem így is csodás hangulatú a főút.
 A középkorban talán pontosan itt vezetett át az úgynevezett Mészárosok Útja, melyen évszázadokon át hajtották a vágómarhát Bécsbe. 

Ahányszor megteszem ezt az utat, mindig kedvem támad letérni jobbra-balra, és benézni a kis utcákba, bekukkantani a kertekbe és nem utolsó sorban felmászni a környező "hegyekbe", és körülnézni a tetejükről.

A házak fölött a Kőhegy keresztje. Ott minden évben Húsvétkor megrendezik a Passiójátékot.

A hegy tetejéről: kilátás a multikra.

A város a sziklák tövében.  A jobb felső harmadoló pontban a Kőhegy tetején álló templom látszik, mögötte a repülőtér.

Számomra kicsit mindig "Insbruck" hangulata van, a házak fölött emelkedő hegyek miatt.

Szűk kis hegyi utak vezetnek a csúcs közelébe. Romos, falusi házak váltakoznak a 80-90-es években épült épületekkel.

Az utca egyik oldalán hagyományos parasztházak.

Közvetlen a másik oldalon új építésű vadonatúj házak, napelemes tetővel.

A régi és az új jól megfér egymás mellett

A kertekre jellemző szépen rendben tartott porta, virágokkal, amolyan sváb precizitással.

Még a zoknik is szépen sorakoznak.

A hegy lábánál kiszélesedik az út.
Budaörsön a lakás embermelékezet óta nagy gondot jelentett. A szegény emberek szoba-konyhás lakásban laktak. A módosabb családok is lakása is gyakran csak két szobából állt, amiből csak egyet használtak. A családok élete a konyhában folyt.

Budaörs környékén mindig is kevés volt a megművelhető földterület. A főként a Rajna mellől települt lakosság hozta magával a "szőlőkultúrát", idetelepülve azonnal szőlőtelepítéshez fogtak.
Régi borospince. A háború után a pincéket szükséglakásokká alakították.

Új utcakép átalakított parasztházakkal.

A városi építészeti koncepció része, hogy rengeteg közösségi teret építenek, rendkívül barátságossá téve ezzel a várost.

A templom mellett kiülős kávézó is nyílt. Számtalan remek étterem kerthelyiséggel fogadja az éhes vendégeket.

A Nepomuki Szent János templom 1801 és 1810 között épült.

Forrás:
Hauser József: Budaörsi krónika
Elektronikusan elérhető: http://www.vk-budaors.bibl.hu/konyvek.htm

Budaörsi Kálvária domb

"Ott, ahol a kápolna van, a Kálvária hegyen, oda hárman méntek és ki akarták emelni a kincset, amely ott volt. Most úgy tűnt nekik, mintha egy szellem állna ott és az üst pénzzel, mely egy cérnafonálon lógott. Beszélni egynek sem szabadott, mindegyiknek rózsafűzére volt. És ez a három kivette az üstöt. Kettő hazament. Egy, aki idegen volt, többé nem került elő. Ezért építették a kápolnát."

Forrás: Budaörs Lexikon - Grósz András és Filipszky István

A Kálvária domb valójában egy gejzírkúp maradványa. Egyes források szerint ez a domb volt Budaörs határa a XVIII. században. Az 1800-as években a katolikus egyház a kúp tetején egy keresztet emelt, melyhez 8 stáción át vezetett az út, mely a legendában már említett kápolnától indult.

Az eredeti Kálvária kápolnát Kreisz Jakab építtette.  1945-től a második világháború után a kápolna köveit széthordták és csupán a fakereszt menekült meg. 2002-ben Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján újjáépítették a Kálvária kápolnát,és november 9-én dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte újjá.

A megmenekült fakereszt.
Eredetileg a Kálvária domb tetejére állították, Szűz Mária, János és Mária Magdolna szobraival.

Ez a látvány tárul elénk lentről. A domb csodás panorámája, a  hely békéje a nap minden szakában vonzza ide a látogatókat.

A dombtetőre csigavonalban vezet fel az út, ezért egyes stációk inkább a reggeli órákban, mások a napnyugta előtti órákban mutatják a legjobb arcukat. A stációk fülkéiben a keresztút egyes állomásait Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüveg képei díszítik, amelyek este kivilágítva is csodálatosan mutatnak.

Az ólomüveg képek üveglap mögött vannak, ezért a tükröződés miatt nem mindegy milyen szögből nézzük őket. Fotózni mindenképpen kihívás. 

Az új kálvária út XIV stáción keresztül örökíti meg Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát. Íme néhány ezek közül:

Panoráma csaknem a dombtetőről.

Szemben a Kőhegy keresztje látható.

A Kálvária tér a szoborcsoport lábától. Jó itt ücsörögni.

A térről nézve barátságos rózsabokrok övezik a helyet.

Kápolna a tér felől.

Forrás: http://budaors.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-kapolna.html