Erdei pinty

Ezzel a barátságos madárkával a  Planini pri Jezeru menedékház teraszán ücsörögve találkoztunk. Egész közel engedett magához, így a 105-ös obival is simán le tudtam fotózni. Ez itt egy hím példány, a tojó barnásabb színű. 

Mint kiderült, az erdei pinty a világ egyik leggyakoribb madárfaja. Becslések szerint a világon több mint 200 millió erdei pinty él.

Kedveli az erdőket, ligeteket, elvan bárhol, ha van néhány fa, melynek ágai között elbújhat.  Még a fajszegény homogén akácosokban is megtelepszik. Fasorokban, gyümölcsösökben, fenyvesekben, zárt erdőkben a legnagyobb egyedsűrűsége. Egyre gyakrabban fészkel városi környezetben, parkokban és fasorokban egyaránt számíthatunk megjelenésére. Évente kétszer költ. Magokkal, gyümölcsökkel, hernyókkal, rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Gondolom lehulló morzsák reményében billegett a kerítés gerendáin, de velünk nem volt szerencséje. 

Vonuló, az északkelet-európai állomány egy része hazánkban tölti a telet, míg az itteni állomány a mediterrán térség nyugati részén, jellemzően Közép-Olaszországban telel.

Az erdei pinty természetes ellenségei a ragadozó madarak, mint a héja, a karvaly és a bagoly. A fiókákra a mókusok és a rágcsálók is veszélyt jelentenek. Fogságban akár 10 évig, szabadon jellemzően 3-4 évig él. 

Néheny érdekesség az erdei pinty daláról

Az erdei pinty társas madár, csapatosan él. Tavasz elején a hímek éneke tölti be az erdőket. A fiókák gondozásában mindkét szülő részt vesz, a tojó ül a fészken, a hím hordja a főként állati eredetű táplálékot a kicsiknek. Hangját a pink-pink-nek hangzó hangokkal írhatnánk le, röptében pjü-pjü kiáltásokat hallat.

Territoriális madár, tavasszal és nyár elején a hím gyakran hallatja rendkívül erőteljes énekét.

További erdei pinty hang.

Sajna kalitkában is könnyen tartható madár, tartották is énekéért, szépségéért.  Az erdei pinty elképesztő hangutánzó képességgel rendelkezik. Erről így ír a tiszatoelovilaga.hu:

"A hím a revírt (területét) őrző,   ún. esőhívó hangja egyénileg nagyon eltérő. Változatos futamokból áll, amelyekben a szakemberek szigorú szabályokat mutattak ki. 

A 19-20. század fordulóján komoly hagyományai voltak a pintyek énekversenyeinek. A jó verésű hímeket felhasználták a - szomszédos kalitkában nevelt - fiatalok tanítására, és nagy értékként becsülték meg őket. 

Manapság ezzel a módszerrel próbálnak elterjeszteni néhány, háttérbe szorult dallamot (amit már csak nagyon kevés hím énekel), és próbálkoznak egyes kihalt dallamok újratanításával is.   Csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat tanulja el."

Bővebb információk a tiszatoelovilaga.hu, vagy a MME  , vagy a madárinfo.hu honlapján.