Nőszőfüvek

Ezen orchideafajok mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú területeken fordulnak elő. Erdei tisztásokon az aljnövényzetben találhatók, meszes talajon.

Életük egy jelentős részében nem termelnek klorofilt, ezért szükségük van gyökérkapcsolt gombatársakra a tápanyagszükségleteik kielégítéséhez. 

A hazai nőszőfüvek - a mocsári nőszőfű kivételével - erdőkben élnek, és számos orchideafajhoz hasonlóan pionír fajként viselkednek, azaz a valamilyen zavarás, bolygatás hatására szabaddá váló felszínt igen gyorsan képesek elfoglalni.

Megporzóik elsősorban társas életmódú darazsak. A darázs-kolóniák pedig nyár derekára-végére erősödnek meg leginkább, ekkorra él a legtöbb darázs a kolóniában, vagyis ekkor látogatják legnagyobb eséllyel a virágokat, ezért a növények virágzása is erre az időszakra tehető.  A pollencsomag a megporzó rovar fejére ragad, így szállítódik el. Néhány fajuk önmegporzó, de a virágzási idejük ennek ellenére nem csúszott előrébb.

Egy kis nyelvészet

Barátnőm sokáig ízlelgette a szót: nősző... Vajon mit jelenthet? Utána néztünk. Szerintem ez is szórakoztató és érdekes.  

NŐSZŐ: (nő-ösz-ő) mn. tt. nősző-t. Aki nősz vagy nőszik. Nősző legények. "Nősző legény nem kiméli. a költséget."

A Nylev és Tudomány oldalán találtunk is egy érdekes cikket a témában, idemásolok egy részletet: 

16. század elejétől adatolható, és ’nősül’, illetve ’nővel közösül’ jelentésben fordul elő. A szó tehát kifejezetten alkalmas arra, hogy eufemizmusként használjuk: Nőssze meg! Most aztán jól átnősztek! Már megint nem jön az a kinőszött busz!  

Ami a nőszőfű nevét illeti, arra vonatkozólag sajnos nem találtunk adatot, hogy pontosan miért kapta nevét, de elképzelhető, hogy afrodiziákumként tartották számon, vagy valamiért párzó állatokra, emberekre emlékeztette névadóját.

Faludi Ferenc: Nincsen neve c. versében: 

Parázs tüzét lobbantatja,
Már megszokta, nem hagyhatja.
Várj, tejetlen gubás kecske,
Nősztön nősző vén menyecske,
Megjön urad, jól megtép!

Linné rendszere szerint a növények azon serege, melyhez oly növények tartoznak, melyeknek szembetünő virágjok nincs, és terméseikben nemző részeket vagy épen nem, vagy csak nagyitó üvegen lehet némileg látni. Ezek a harasztok, mohok, moszatok, gombák.

 

Széleslevelű nőszőfű

PlantNet

Csírázás után csak 9 év múlva jelennek meg először zöld hajtásai a talaj felszínén és további 1-2 év múlva virágoznak először. Élettartamát 25-30 évre teszik. Virágzás után sokáig lappanghat, előfordul hogy 7-18 évig gyűjt erőt a következő szaporodási ciklushoz. 

A  felnőtt növény szénforgalmának kb. 15%-a, nitrogénforgalmának 60%-a is a gombákon keresztül zajlik. Ismertek klorofillhiányos példányai, amelyek teljes tápanyagszükségletüket a szimbiotától szerzik be.

Virágait társas darazsak látogatják és porozzák meg. Virágzáskor olyan illékony anyagokat (GLV) bocsátanak ki, mint a hernyók által megtámadott, sérült növények. Ezek a szaganyagok vonzzák a ragadozó – és a hernyókat rendszeresen zsákmányoló – német darázst és kecskedarázst,  de csalogatják  például a méheket, poszméheket. 

A nőszőfüveken azonban az odacsábított darazsak hiába kutatnak hernyók után! Keresés közben  rábukkannak a virágok által termelt nektárra, amelyet azonban boldogan szívogatnak. A nektár azonban alkoholt és narkotikumokat is tartalmaz, amitől a kicsi darázs úgy becsiccsent,  hogy összetántorogja a virágot, eközben pedig szó szerint tudta nélkül beporozza a virágot.  

Csillebérc környékén

Valójában nem egyszerű észrevenni a vékony szárú, zöldes színű apró növénykét a burjánzó erdő alján. Mostanában, hogy folyton a gombák után pásztáz a szemem, jobban észreveszem ezeket a "láthatalan"  apróságokat is. Pláne gombamentes időszakokban! Ilyenkor azonban még jobban megörvendek ezeknek a kincseknek. 

Levelek

Virágzás előtt

Kiegyenesedve

 

Nagykovácsi környékén

Budakeszi erdőben

Kislevelű nőszfű

PlantNet

Gyökereinek sejtjeiben mindig található gombafonal. Ismertek klorofillhiányos, tápanyaggal kizárólag a szimbionta által ellátott példányai. Elsősorban a Tuber gombanemzetség (ide tartoznak a szarvasgombák) tagjaival alkot közösséget, rajtuk kereztül végső soron a fáktól kapja a tápanyagot. 

Rovarok porozzák be, de szükség esetén önmegporzásra is képes.

Elindult a fotoszintézis-vesztés útján, a levelei olyan kicsik, hogy abból fotoszintézissel önmagában nem tudnák fedezni a növekedésükhöz szükséges szénhidrátmennyiséget. Teljesen klorofilhiányos pédányai is vannak. Mindezek miatt függ gombapartnereitől. 

kislevelű nőszfű 

 

 

 

Háramashatár-hegyen

A növényt egyáltalán nem könnyű észrevenni az erdő alján. Virágai és szára szinte egybeolvad a környezetével, színével egyáltalán nem tűnik ki. Ennek ellenére az Árpád-kilátó körüli erdőkben sétálva valahogy nagyon sokat megláttam. Legalább 8 tővel találkoztam.

A kislevelű nőszőfű levele

(Talán) Ibolyás nőszőfű a Pilisből

Majd, ha virágot hoz, jobban kiderül. 

 

További nőszőfüvek  Szlovákiából