Fehér madársisak
Leginkább a félárnyékot kedveli, de tűri a teljes árnyékot vagy a napfényt is.Magjai a többi orchideafajhoz hasonlóan nagyon aprók, majdnem teljesen tápanyagmentesek, így gombatársra van szükségük a csírázáshoz, viszont kifejlett korában már gombamentes is lehet, bár ez ügyben - úgy olvasom - erősen megoszlanak a vélemények.
Könnyen összetéveszthető a kardos madársisakkal. A kardos madársisak levelei keskenyebbek, hosszúkásabbak, valamint a fehér madársisak murvalevelei hosszabbak, míg a kardosé jóval rövidebbek a magháznál. (A murvalevél olyan fellevél (virágzatot védő levél), amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered.)
Csírázás után kb. 8 évvel hoz felszíni hajtást és további 2-7 év múlva kerül sor virágzásra.
Magvai 2 μg-osak, az egyik legkönnyebb magtömegű orhideafajunk. orchideamagvakat
a maghéjon belül 60–98%-ban levegő tölti ki. Ennek következtében az orchideák magjai szinte lebegnek a levegőben. Az orchideamagok levegőben történő lebegésével folytatott kísérletek alapján 1,5 méter magasságból, légmozgás nélküli térben az orchideamagvak fajtól függően 3–13(–22) másodperc alatt érnek földet. viszonylag nagy távolságra is eljuthatnak a szél segítségével. Ez lehet akár 100 km is.
Mikorhizza gombái a tömlősgombák, pldául az üreges szarvasgombát, és a nyári szarvasgombát, szemölcsösgomba fajokat, földi susulykát, pókhálós gombákat, náhány hártyáspöfeteg fajt.
Az alábbi növénykéknél próbáltam ezen különbségek alapján beazonosítani, hogy melyik lehet a fehér, melyik a kardos, esetleg valamelyik hibrid? Nos, vannak kételyeim.
(Fakultatív) Önmegporzó orchideafaj, mivel a hiányzik a bibefelület felső szegélyén az a vékony hártya, amely a többi faj esetében megakadályozza a pollen bibére jutását., de vadméhek is megporozhatják. A kardos madársisakkal képezhet hibrideket.
Vegetatív szaporodása elsősorban kedvezőtlen fényviszonyok között következik be: kifejlett példányainak rizómáján járulékos hajtás képződik.
Az alábbi képen egy kinyilt virágot látunk.
Kardos madársisak
Nektárt nem termel, a beporzó rovarokat más fajok nektárt tartalmazó virágának utánzásával téveszti meg. Önmegporzás nem lehetséges a virágok alapkja miatt. Vegetatívan is szaporodik, aminek két lehetséges módja van: a rizóma darabolódása és járulékos hajtások fejlődése, majd önállósulása
Gyengén mikotróf növény, a gomba nagyrészt csak a gyökerek csúcsi részét kolonizálja.
Piros madársisak
A piros madársisak esetében a mikorrhiza-gombák egész élettartama alatt jelen vannak a gyökerében és szerepet játszanak abban, hogy a madársisak több éven keresztül képes észrevétlenül lappangva életben maradni árnyas erdők talajában.
A madársisak nagymértékben függ endoszimbiontáitól, szén és nitrogén forgalmának legnagyobb része gombáitól, a gombákon keresztül pedig az erdő fáitól származik, az orchideától a gomba felé irányuló anyagforgalom viszont nem kimutatható.
Szaporodása
A piros madársisak virágjával harangvirágokat „utánoz”. Mármint szerintem nem hasonlít nagyon a harangvirágra, de a méhek szerint igen, és ez a virágnak már bőven elég a megtermékenyüléshez. A virágok mérete, alakja és a (hengeres)méhek által érzékelt tartományban a színe is hasonlít a hrangvirágra. Továbbá "a madársisak ajakzászlóján látható sárgás, hosszanti barázdák a megporzók szemében a harangvirág virágportól sárgás bibeszálai által kiváltott kulcsingerének felelnek meg. " Mindezt arra alapozzák, hogy a harangvirágok közvetlen közelében lévő madársisak példányok sikeresebben szaporodnak, mint a harangvirágoktól távol lévő társaik.
A madársisak szempontjából ez nagyon hasznos, a rovar szempontjából nem annyira, mivel a madársisak nektárt nem termel, így gyakorlatilag nem "fizet" semmit a beporzóknak a munkájukért.
A madársisak virágzása mintegy tíz–húsz nappal előbb véget ér, mint ameddig a méh hímjei repülnek.
Ennek az lehet a magyarázata, hogy olyan méheket van esélye becsapni, amelyek még nem tanulták meg megkülönböztetni a harangvirágtól.
A faj fennmaradása szempontjából alapvető fontosságú tehát a méhek léte. A méhek azonban mint tudjuk veszélyeztetettek, nem csak a vegyszerhasználat, hanem az erdőművelés miatt is, mivel ezek a méhfajok elhalt, korhadó fák üregeiben fészkelnek, és ha a holt fát eltávolítják az erdőből, akkor a méheket megfosztják lakóhelyüktől, a madársisakot pedig megporzóitól.
Néhány fényigényesebb harangvirág faj, melyre a méhek szerint hasonlít a piros madársisak (balra: kánya harangvirág, jobbra: baracklevelű harangvirág.)
Forrás: Magyarország orchideáinak atlasza - a kötet szerkesztője Molnár V. Attila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése