A 19. században a jobbágyság
intézményének felszámolása, a feudális földbirtokrendszer eltörlése
lehetővé tette a szabad földhasználat megindulását. A volt úrbéres
népesség hajdani jobbágytelkével szabad paraszttá lett. Ebben az
időszakban indult be Pátyon is a falu déli fekvésű
domboldalán a zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés, immáron a
szabad földművesek saját földjein. Az itt termelt szőlő Pátyi
vörös néven lett ismertté.
A régi falu a völgyben feküdt: a talaj
nedves, a talajvízszint magas, emiatt nem lehetett pincét ásni a házak
közvetlen közelében. Erre kiváló lehetőséget kínált a kertek végében
magasodó löszös talajú domb, a későbbi Pincehegy.
A Pincehegyen 250 építményből álló pincesor áll, elképesztő színű falakkal, ajtókkal, kőburkolatú homlokzatokkal.
A pincék kapuja feletti évszámok tanúskodnak az építés évéről: a legrégebbi pince 1805-ből való. Egészen a 20. század első harmadáig követhető az építkezés.
![]() |
Íme a legrégebbi épület |
![](http://3.bp.blogspot.com/-ibGDGasXnGg/U5vggiyxBhI/AAAAAAAArdQ/NpdpAp3BX5s/s1600/_DSC0501.jpg)
![](http://4.bp.blogspot.com/-RkFKBpscfQw/U5vgDTjck3I/AAAAAAAAr88/9c-d3mLCqio/s1600/_DSC0525.jpg)
Többségében azonban fugázva burkolták, vagy kőporos vakolattal fedték.
Az ajtók kő kereteket kaptak. Az ablakok kőkeretesek voltak vasráccsal,
elvétve kifelé nyíló ablaktáblával. A falakat és az ajtókat színesre
festették. Egyes utcákban csak türkiz, más utcákban csak zöld színű
kapukkal találkoztam.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_MTG_0UX17G8-rPGGxfyEBQOz5jQ7YP3gPaqJ_WN9AWZcWx5so2S0MDa7luR8ppLGw_20oG7xpyUzWQGzjzTUQvHS_lSqhhQ7wjKDf0nCl16H2y4cIdglv1sbNUjkStZ0_cdM9OXx3Uk/s1600/_DSC0914.jpg)
![](http://2.bp.blogspot.com/-aEGw1O_ty_Y/U5xUKFTUY2I/AAAAAAAArfI/VOqYfVaoips/s1600/_DSC0492.jpg)
Az
1930-as években a szőlő- és borkultúra ismét virágzásnak indult, a
helyi gazdák újra telepítették a kipusztult fajtákat. Az elpusztult szőlők újratelepítése – más
fajtákkal – az Alsó hegyen történt a századforduló idején. Az új szőlő
és gyümölcsös kultúra így térben is közelebb került a Pincehegyhez. Az
1960-as évek végéig bőséges vitaminforrása volt az itt élő családoknak
és a budai piacon is keresett portéka volt a megtermelt gyümölcs.
Az 1960-as években a termelőszövetkezet tagosítása (gépi művelésre alkalmas egybefüggő mezőgazdasági táblák kialakítása) érdekében ezeket a családi szőlő és gyümölcs ültetvényeket felszámolták, s helyette nagyüzemi gyümölcsösöket telepítettek. Pl.: őszibarackost, körtést a „páskomok” helyén.
A növénykultúra, a családok
életformájának változásával együtt a Pincehegy is elvesztette régi
szerepét. Sok ingatlan gazdát cserélt. Az új – gyakran városi –
tulajdonosok hétvégi pihenőhelynek, társasági rendezvények színhelynek
alakították ki a felújított présházakat.
És egy fel nem újított pince:
A Pincesor utcáit neves szőlőfajtákról nevezték el.Í gy aztán van Kéknyelű sor, Kékfrankos sor, Turán sor, Otelló sor, Furmint sor. Talán nem véletlen, de sok házon dominál a piros-fehér-zöld színkombináció.
![](//1.bp.blogspot.com/-UL4Xwg_c9d4/U6IA-hhx3MI/AAAAAAAArjg/FaicnTiwz5Q/s1600/_DSC0652.jpg)
1994 óta évenként megrendezésre kerül a Pátyi Pincenapok eseménysorozata a pátyi borosgazdák részvételével. Mindezt segíti a 2010-ben újjáalakult Budakörnyéki Borkultúra Egyesület létrejötte.
A Pincesor utcáit neves szőlőfajtákról nevezték el.Í gy aztán van Kéknyelű sor, Kékfrankos sor, Turán sor, Otelló sor, Furmint sor. Talán nem véletlen, de sok házon dominál a piros-fehér-zöld színkombináció.
![]() |
A második legrégibb épület 1811-ből való. |
![](http://1.bp.blogspot.com/-UL4Xwg_c9d4/U6IA-hhx3MI/AAAAAAAArjg/FaicnTiwz5Q/s1600/_DSC0652.jpg)
1994 óta évenként megrendezésre kerül a Pátyi Pincenapok eseménysorozata a pátyi borosgazdák részvételével. Mindezt segíti a 2010-ben újjáalakult Budakörnyéki Borkultúra Egyesület létrejötte.
Az oldal folyamatosan bővül képekkel, remélhetőleg egy Pincenapos egy éjszakai, egy őszi és egy ködös sorozattal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése