Az idei Budapest 100 rendezvényt Buda és Pest 150 éve, 1873 november 17-én történt egyesítésének tematikájában szervezték meg.
"A Duna belvárosi szakaszán mindkét oldalon kiépültek a rakpartok, a későbbi évtizedekben pedig a folyamszabályozáshoz kapcsolódó árvízvédelmi rendszer fővárosi védművei. Az 1860-as évektől Pest városa, az 1867-es kiegyezést követően az állam támogatásával kapott lendületet, majd az 1873-as egyesülést követően Budapest vezetése folytatta a munkálatokat.
Az egyre növekvő városban különösen a tömegközlekedés fejlesztésére kellett hangsúlyt fektetni. 1874-ben adták át a fogaskerekű vasutat, 1877-ben megnyílt a Nyugati, 1884-ben pedig a Keleti pályaudvar. A kulturális élet is fellendült, szintén 1884-ben adták át az Operaházat az Andrássy úton. 1887-ben az országban elsőként, megindult a villamosközlekedés. A város képe látványosan megváltozott. Egyik évről a másikra nőttek ki a semmiből egész városrészek sokemeletes bérpalotákkal, üzletekkel, forgalmas utcákkal.
A nemzeti polgárosodás a 19. század végére mindent áthatott. A város régi iparos és munkás lakosságának addigi nyelve főleg a német volt, ahogyan a tömegesen Budapestre érkező új lakók között is nagy számban voltak svábok, zsidók, cipszerek. Az 1880-as évek táján a város németajkú lakóinak zöme szinte egy nemzedék alatt váltott nyelvet. A kerületek neve és az utcanevek is magyarrá váltak. A századfordulóra több mint 700 000 lakosú világvárossá fejlődött Budapest. Európa-szerte híres volt pezsgő kulturális életéről, kávéházairól, gyógyfürdőiről, szórakozóhelyeiről és éjszakai életéről." Forrás: Wikipédia
Engem legjobban a kovácsoltvas lépcsőház korlátok, izgalmas ívek érdekeltek a házakból idén is, úgy tűnik, ezekkel sosem tudok betelni.
Budapest egyesítése nem csak azt jelentette, hogy onnantól egy néven nevezik az addig két várost, hanem kiemelkedő szerepet kapott az új város megtervezése. Az 1800-as évek végének kiemelkedő építészeti vállalkozása egy reprezentatív, európai szintű sugárút, az Andrássy út megépítése volt. Akkoriban földszintes házak álltak a Terézvárosban, ezeket lerombolva épült újjá a város. A historizáló bérházak gombaként nőttek ki a földből.
Andrássy út 36.
Ez a ház különleges és kreatív megoldással készült az eseménysorozatra. A PIM-METU, azaz a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Metropolitan egyetem közös kiállítása volt megtekinthető a legfelső szinten lévő lakásban. A ház a pincétől a padlásig bejárható volt, egy piros madzag vezetett végig a lépcsőkön a kiállítóteremig. Mondjuk amúgy sem lehetett volna eltéveszteni, inkább azt a célt szolgálta, hoyg a kedves érdeklődő még véletlenül se barangoljon el, és tévedjen a nemkívánatos területekre, mint pl. a körfolyosók és cselédlépcsők környéke. Sajna a legtöbb házban ezek idén tabuk voltak, amit egyrészt megértek, másrészt sajnálok.
Visszatérve a kiállításra és a házbejárásra: Nemes Nagy Ágnes kedvenc budapesti épületei, versei, és versei ihletésének hatására készült képek, installációk jelentették a látnivalókat.
Andrássy út 38.
Andrássy út 47.
Az Andrássy út szívében, a Jókai tér sarkán álló háromemeletes, neoreneszánsz-eklektikus stílusban épült ház egyike volt az első lakóházaknak az akkori Sugárúton. Tervezője Feszty Adolf, Feszty Árpád festő testvére. A ház híres lakója volt Eötvös Károly, akit az 1800-as évek végén kora egyik legmeghatározóbb közéleti szereplőjeként tartottak számon: kiemelkedő ügyvédi pályafutása mellett jelentős volt politikai, képviselői szerepe is.
Bajcsy-Zsilinszky út 37.
Bajcsy-Zsilinszky út 39.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése