2023. május 14., vasárnap

Budapest 100, idén inkább 150

Az idei Budapest 100 rendezvényt Buda és Pest 150 éve, 1873 november 17-én történt egyesítésének tematikájában szervezték meg. 

"A Duna belvárosi szakaszán mindkét oldalon kiépültek a rakpartok, a későbbi évtizedekben pedig a folyamszabályozáshoz kapcsolódó árvízvédelmi rendszer fővárosi védművei. Az 1860-as évektől Pest városa, az 1867-es kiegyezést követően az állam támogatásával kapott lendületet, majd az 1873-as egyesülést követően Budapest vezetése folytatta a munkálatokat. 

Az egyre növekvő városban különösen a tömegközlekedés fejlesztésére kellett hangsúlyt fektetni. 1874-ben adták át a fogaskerekű vasutat, 1877-ben megnyílt a Nyugati, 1884-ben pedig a Keleti pályaudvar. A kulturális élet is fellendült, szintén 1884-ben adták át az Operaházat az Andrássy úton. 1887-ben az országban elsőként, megindult a villamosközlekedés.  A város képe látványosan megváltozott. Egyik évről a másikra nőttek ki a semmiből egész városrészek sokemeletes bérpalotákkal, üzletekkel, forgalmas utcákkal. 

A nemzeti polgárosodás a 19. század végére mindent áthatott. A város régi iparos és munkás lakosságának addigi nyelve főleg a német volt, ahogyan a tömegesen Budapestre érkező új lakók között is nagy számban voltak svábok, zsidók, cipszerek. Az 1880-as évek táján a város németajkú lakóinak zöme szinte egy nemzedék alatt váltott nyelvet. A kerületek neve és az utcanevek is magyarrá váltak. A századfordulóra több mint 700 000 lakosú világvárossá fejlődött Budapest. Európa-szerte híres volt pezsgő kulturális életéről, kávéházairól, gyógyfürdőiről, szórakozóhelyeiről és éjszakai életéről." Forrás: Wikipédia


Szokásos kis fotós csapatunk a szokottnál is sokkal felkészületlenebb volt. Ezt is mutatja, hogy reggel 9 órára beszéltük meg a találkozót, pedig a házak legkorábban 10-kor nyitnak. Így aztán egy órát fagyoskodtunk a szokatlanul hideg időben a Jókai téren. Aztán kiderült, hogy senkinél sincs programfüzet, se térkép, így aztán gyorsan letöltöttem az applikációt a telefonomra. Innentől kezdve sorba jártuk az Andrássy út nyitva lévő házait, majd a Hajós utca felé vettük az irányt. 

Engem legjobban a kovácsoltvas lépcsőház korlátok, izgalmas ívek érdekeltek a házakból idén is, úgy tűnik, ezekkel sosem tudok betelni. 

Budapest egyesítése nem csak azt jelentette, hogy onnantól egy néven nevezik az addig két várost, hanem kiemelkedő szerepet kapott az új város megtervezése.  Az 1800-as évek végének kiemelkedő építészeti vállalkozása egy  reprezentatív, európai szintű sugárút, az Andrássy út megépítése volt. Akkoriban földszintes házak álltak a Terézvárosban, ezeket lerombolva épült újjá a város. A historizáló bérházak  gombaként nőttek ki a földből. 

A Budapest 100 idei házai között szerepel Ybl Miklós és Unger Emil "Hét házhely"-nek hívott épületegyüttesének néhány háza. A hét ház egységes homlokzattal rendelkezik. 

Andrássy út 36.

Ez a ház különleges és kreatív megoldással készült az eseménysorozatra. A PIM-METU, azaz a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Metropolitan egyetem közös kiállítása volt megtekinthető a legfelső szinten lévő lakásban. A ház a pincétől a padlásig bejárható volt, egy piros madzag vezetett végig a lépcsőkön a kiállítóteremig. Mondjuk amúgy sem lehetett volna eltéveszteni, inkább azt a célt szolgálta, hoyg a kedves érdeklődő még véletlenül se barangoljon el, és tévedjen a nemkívánatos területekre, mint pl. a körfolyosók és cselédlépcsők környéke. Sajna a legtöbb házban ezek idén tabuk voltak, amit egyrészt megértek, másrészt sajnálok. 

Visszatérve a kiállításra és a házbejárásra: Nemes Nagy Ágnes kedvenc budapesti épületei, versei, és versei ihletésének hatására készült képek, installációk jelentették a látnivalókat. 



Tiltott terület: a cselédlépcső.
 


Nemes Nagy Ágnes versének sorai vezetnek fel a lépcsőn. A kiállított kép is a Nő c. versének újragondolása. 
A ház megépülése után hamarosan megépült az Opera, a Párizsi Nagyáruház (pont szemben), valamint az Orpheum is. 


Az emeleti ablakból kinézve ilyen zöld a látvány. Engem meglepett!

Andrássy út 38.

Ezt a házat is a fentebb nevezett építészek tervezték 1872-ben. Az Operaház közelsége miatt számos operaénekes élt ebben a házban.
Az épület lépcsőházában épült lift üvegfalában visszatükröződő kovácsoltvas korláttal nem tudtam betelni. Minden emeleten készítettem képet róla. 
 

 




 




A felső emeleten magyar népdalokat adtak elő, különleges hangulatot varázsolva ezzel. Köszönjük!

Lefelé menet sem tudtam betelni a lépcsőházzal...


Andrássy út 47.

Az Andrássy út szívében, a Jókai tér sarkán álló háromemeletes, neoreneszánsz-eklektikus stílusban épült ház egyike volt az első lakóházaknak az akkori Sugárúton. Tervezője Feszty Adolf, Feszty Árpád festő testvére. A ház híres lakója volt Eötvös Károly, akit az 1800-as évek végén kora egyik legmeghatározóbb közéleti szereplőjeként tartottak számon: kiemelkedő ügyvédi pályafutása mellett jelentős volt politikai, képviselői szerepe is.

Az egykori Abbázia étterem épületének a hangulatos kis udvara fogott meg. 
Ezt a bicajt ezen a lépcsőn felhozni a 3. emeletre - minden elismerésem! A folyosón további gyerekbicajok sorakoztak, tehát nem ez volt az egyetlen kerékpár, amit a kedves lelkes szülő felcipelhetett. Elképzeltem, milyen logisztika kellhet 3 gyerek + 3 gyerekbicaj + legalább 1 szülő + a kerékpárja felszállításához. Vajon miért nem lehet az udvaron tárolni?

Bajcsy-Zsilinszky út 37. 

Az épületet Weber Antal tervezte, az építtető Placht József volt. 
A ház különlegessége az öntöttvas tartószerkezet. 


A házban két nagyon  kedves, mosolygós önkéntes fogadott minket, lelkesen ajánlgatva a ház kvízét, amit kitöltve, cserében cukorkát nyerhetünk. Így aztán a papírt lóbálva kerestük a válaszokat az egyes táblákon, kiállítási képeken. Megtudtuk, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út korábbi nevei Váci körút, valamint Vilmos császár út volt. Az épület homlokzatán kariatidák tartják a párkányt, jellemzője a timpanon koronázás és sarok homlokzat.
Továbbá a házban élt egy ideig József Attila is. No! Respekt és köszönet a sok készülésért! 

Bajcsy-Zsilinszky út 39.

Az 1850-es években épült romantikus stílusban,  de a városegyesítés évében átépítették.  Az építész Heinrich Károly. Az építtető Tafler Izsák és fia. 

 

Eddigi Budapest 100 sétáim





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése