A Bükk virágoskertje: Forrás-völgy - április végén

A Bükk virágoskertjének én a Forrás-völgyet nevezem, amióta két éve arra jártunk. Persze ez is egyik frusztrácómhoz tartozott, hogy akkor nem volt lehetőségem kedvem szerint elbóklászni a völgy mélyén, és elmerülni a virágok sűrűjében. Úgy terveztem most keresztül-kasul bejárom a patak menti lápos részt is.

A forrás az út vége felé található vízműházból tör elő. Ezután lefolyik a lejtőn, majd a vízszintes részen szétterül. Itt árnyas, őserdei hangulatú lápos, mocsaras, erdős terület alakult ki. 

Hatalmas acsalapu mező a Flóra-forrás közelében. Már elvirágoztak, de még nem szórták szét fehér pihéiket. 

A Forrás-völgy eleje a Chinon felől. 

Hamarosan egy égeres láperdőben találtam magam. Szeretem az ilyen élőhelyeket. 

A négylevelű farkasszőlőről azt gondolták, gyógyítja a pestist. Egész Európában elterjedt, én mégis most figyeltem fel rá először. Népies nevei a varjúszem (termése kék bogyó, mely szemre emlékeztet), vagy Páris-fű. Erősen mérgező hatású. 

A holdviola nagy számban bontogatta lila virágait az égererdő közepén. 

Forrásszikla nyílása

A Flóra-forrás környéke különleges hangulatú árnyas, hűs tisztás. 

A forrás után lassan az út emelkedni kezd, egy kiszáradt patakmeder mellett halad felfelé. 

Bódító baraboly és holdviola szegélyezi az utat. 

Egyre több a holdviola. Az erdőben erős édeskés, szúrós liliomillat lengedez. Mindenfelől madárcsicsergés hallatszik, amúgy egy lélek sem jár rajtam kívül a környéken. Ennél szebbet és nyugalmasabbat elképzelni is nehéz. 

Kiszáradt patakmeder mésztufa lépcsőkkel. Csapadékos időben ezeken a lejtőkön több zubogón keresztül tör a felszínre a víz. 

Az időszakos patak itt mésztufa formákat alkotott. Most kissé bánatosan néznek ki ezek a formációk.  Nagy esők idején azonban újra víz folyik rajtuk. 

A Felső-forrás közelében nagy vizes terület alakult ki. Sokfelé kidőlt fák nehezítik (vagy segítik?) a mocsár közepére jutást. A mocsári gólyahír alkot itt méteres bokrokat. 

Hirtelen hangokra lettem figyelmes. Több család érkezett megszámlálhatatlan mennyiségű gyerekkel, akik ellepték a forrás környékét és mindent tudni akartak: él-e itt béka, mi a neve ennek a  virágnak és miért nem szabad oda bemenni, és át tudunk-e menni a patakon száraz lábbal, és miért dőltek ki a fák, és a néni miért mászkál rajtuk, ha nekik nem lehet? 

Innen az Udvarkő-barlang felé vettem az irányt.

Majd onnan vissza, a piros jelzésen haladtam lefelé a gerincen az autóm felé, és több kilátópontról is megszemléltem a tájat. 

Ezek a lila virágok most nem a holdviola, hanem a hagymás fogasír gömbjei. 

Kilátás a fák között. 

Szemközta a bükki kisvasút.

A déli fekvésű dolomit sziklagyepen kakukkfű illat lebegett. Mindenféle színes virág nyílt: zsálya, kutyatejek, kakukkfű. 

Kilátás Lillafüred felé.