Apáthy-szikla

Talán kevesen tudják, hogy fővárosunk igazi kuriózumnak tekinthető abban a tekintetben, hoyg egész Európában nálunk van a legtöbb természetvédelmi terület a városon belül.  Budapesten kb. 300 védett természeti érték van, 145 barlang(!), 73 forrás, kút és gyógyvíz, 6 láp, fák, kertek, területek.  Itt, a 2. kerületben található a fővárosban a legtöbb természetvédelmi oltalom alatt álló rész. 

Ha csak egy kis zöld folt marad még valahol a kőrengeteg között, azt ügyesen védetté nyílvánítják, ellátják mindenféle tájékoztató táblákkal, kiírják például, hogy milyen különlegesen ritka növén yés bogár lakozik arrafelé. Szerencsére mindenhol lakozik, így mindenhol van mit védeni. 

Ennek eredményeként Budapest, de főleg Buda különösen zöld, és ha valami  természetvédelmi terület, talán nehezebb engedély nélkül feltúrni és beépíteni. Remélhetőleg. 

Ilyen természetvédelmi terület az Ördög-árok fölé magasodó Apáthy-szikla dolomit tömbje, melynek tetjéről beláthatjuk a 2. és a 12. kerület nagy részét. 

A Duna felől vihar érkezik.

Jobbra a hidegkúti, solymári rész. 

Panoráma egy májusi napon

Májusban itt tömegesen nyílik a védett, ritkaságszámba menő István-király szegfű. Kizárólag dolomit-sziklagyepekben nő. Azért is kiemelkedő botanikai értékű növényfaja Magyarországnak, mert csak hazánkban fordul elő (endemikus). Természetvédelmi értéke 100.000 Ft!

kányaharangvirág

Igaz, most nem olyan csendes, mint akkor, amikor még nem nőtte be a szemközti lejtőket a város házakkal, nem csörömpölt a villamos, nem zúgott errefelé busz és kígyózó autósor. Ez az egyetlen hibája a helynek. Madárcsicsergés helyett főleg a város zaját lehet hallani, de a látvány lenyűgöző. 

Nem csak az alant elterülő zöld miatt, hanem a dolomit sziklagyepeken virítő növények, az épp most virágzó kőrisek, a fűben megbúvó bogarak, sziklákon napozó gyíkok látványa miatt is. 

No meg nem megvetendő látvány a vörösben fürdő különleges sziklakapu sem. 

Egykoron királyi vadaskertként funkcionált ez az erdőrész, valószínűleg II. Ulászló épített itt vadászkastélyt, melynek romjait megtalálták a Hűvösvölgyi út 8. sz. szám alattt. Persze vaddisznóval, szarvassal most is találkozhatunk az erdőben, ha szürkületkor csendesen járjuk az rejtettebb ösvényeket.  

A szikla alatt állhatott Nyék település, mely a török idők alatt teljesen elnéptelenedett. Nyék nemzettség a törzsszövetségbe tartozó törzs volt, a szó jelentése sövény, fal. E szerint talán ők feleltek  a határok védelméért. 

Miért is érdekes az Apáthy-szikla? 

Kőkapu és egyéb látványos  karsztformációkat érintve sétálhatunk végig a zöld jelzésű turistaúton, mely természetes, helyben képződött murvával borított.

Találhatunk itt több barlangnyílást, a hévforrások által a mészkőbe vájt forrásjáratokat, fúrókagyló lukakat, félgömb üstöket. 

A melegvizekből kicsapódó sárgás-barnás-vöröses vasas vegyületek izgalmas színekkel borítják a felszínt. 

 

Kicsit tovább haladva a Hármashatár.hegy felé, az Oroszlán-szikla feletti részeken már egyre tompább a gépek zúgása és egyre erősebbek az erdő hangjai. Már gyerekkoromban is szerettem felmászni a sziklák tetejére és megpinehve bámulni a tájat. 

Az Árpád-kilátótól kellemes ösvény vezet az Apáthy-sziklához.

A szikláról remek hangulatú és tartalmú cikket olvashatunk a  Természetjáró honlapján.