2024. június 29., szombat

Nagyszeben

Egy kis történelem

Mitől szász a szász? 
Az első szász telepeseket II. Géza királyunk telepítette be 1150 körül, településüket  „Villa Hermani”-nak hívták. A szász jelzőt azért kapták, mert ezzel a névvel illettek mindenkit, aki megkapta a szász bányászok privilégiumait. A „szász” kifejezés elsősorban tehát nem etnikumot, hanem jogállást jelölt. Magyarország uralkodói számos kiváltságot biztosítottak a szászoknak, hogy ösztönözzék a betelepedésüket. 1224-ben például II. András királyunk  „arany szabadságlevele”  a szászoknak széles körű önigazgatási jogokat biztosított: a saját szokásjoguk alapján törvénykezhettek, papjaikat és bíróikat maguk választhatták, tilos volt a földjeiket eladni vagy elidegeníteni, továbbá bányászati jogot, illetve kereskedelmi vámmentességet élveztek. Mindezekért cserébe adó- és katonaállítási kötelezettséget vállaltak. 
1223-ban a hivatalos neve  Hermansdorf lett. 

1241-ben a tatárok lerombolják a települést, mindössze 100 ember marad életben. 

1350 körül kezdődik meg a négygyűrűs falrendszer kiépítése. E falak mögött meghúzódva, házaikat összekapcsolva, rácsozott ablakokkal és álcázott lépcsőkkel sikerült többször is visszaverni a törököket.

1442-ben a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. 

1556-ban tűzvész sújtotta. 
Az erdélyi reformáció egyik központja. 

1688-ban itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 
1690-ben itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 
1692-ben Erdély fővárosa lett s maradt közel egy évszázadon át (1692-1791).
1785-ben II. József a szászoknak adott kiváltságokat  hatályon kívül helyezte.

Habsburg időkben  a szász Nagyszeben a bécsi udvart támogatta. 1848-ban  az erdélyi császári-királyi csapatok főparancsnoka a falai között rendezte be főhadiszállását. Az erdélyi honvédhadsereget vezető Bem József a város elfoglalására törekedett, s  1849 március 11-én elfoglalta, majd a júliusban az oroszok elől visszavonuló magyar katonaság kiürítette, és harc nélkül került a cári hadseregparancsnok kezére. Bem azonban a vesztes segesvári csata után elindult visszafoglalására, ám a  csata során a magyarok hatalmas vereséget szenvedtek, az erdélyi honvédhadsereg gyakorlatilag megsemmisült.

A szabadságharc leverése után, 1849-65 között, a Magyarországról leválasztott erdélyi koronatartomány székhelyévé vált, otthont adva a tartománygyűléseknek.
1876-os vármegyerendezés után Szeben vármegye központja lett, egészen a történelmi Magyarország első világháború végével bekövetkezett összeomlásáig.

Nagy tér

Főterét színes, barokk és reneszánsz stílusú épületek övezik, a legnevezetesebbek a Szentháromság-templom és a Brukenthal-palota.
A képről jó érzékkel lehagytam a Szentháromság templomot, de egy kis részlete még ott látszik a jobb oldalon. 
Színes, reneszánsz és barokk házak a Fő téren (Piata Mare)


Nagy tér és egy "szemes" ház. Nagyszeben becenevét ezekről a házakról kapta: a "Szemek városa". 

Jelenleg a teljes tér a képen látható módon térkővel burkolt. 1972-ben autók parkolhattak a palota előtt. 1981-ben pedig csupa virág volt a tér. 


Kedves kis utca az evangélikus templom felé. Furák ezek a régi házakkal szegélyezett utcák a modern színes autókkal. 

Az utca az autók nálkül. 


Egy belső udvar.

Nagyszebeni evangélikus székesegyház

Építését 1351 utánra datálják, ekkor kivágott fákból épült ugyanis a kereszthajó feletti tető. 

1529-ben a szászok e helyütt alapították Erdély első könyvnyomdáját, miután német földre utazva kitanulták a könyvnyomtatás mesterségét. 
A nagyszebeni Állami Levéltárban őrzik az 1568-as Tordai Országgyűlés eredeti dokumentumait. Ezen az országgyűlésen foglalták törvénybe Európában elsőként a vallásszabadságot.
Nagyszebeni evangélikus székesegyház gótikus stílusban épült. 


A templomhoz vezető utca látványa 1900-ban Kistoronyi utca, kb. ugyaninnen. Forrás:  Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége



Polgár utca látképe 1912-ből

Középkori városi hangulat 






A régi és az új





Hazugok hídja

A Hazugok hídja 1859-ben épült, és az első vasból készült híd volt Romániában. Az építmény  rövid, mégis mutatós díszes korlátjával nagyon látványos. 

A legenda szerint  a hely a szerelmesek találkozóhelye volt, ahol gyakran mondtak egymásnak nem teljesen igaz állításokat. A híd megelégelte a sok valótlanságot és   „megbüntette” a hazugokat: megremeg, ha hazugságot mond, aki éppen rajta van.

Mi meglehetősen tudatlan módon és a hőségtől bódultan mentünk át rajta. A hídfőnél lévő kávézóban felfrissültünk kicsit, majd a Kis tér felé vettük az irányt. 

Kilátás a Hazugok hídjáról. 

Kilátás a Hazugok hídjáról a Kis tér felé


1 megjegyzés: