Sárga gyűszűvirág

Meleg tölgyesek szegélyében, bokorerdőkben, ligetes tölgyesekben találkozhatunk ezzel a melegkedvelő növénnyel.

Nevét (Digitalis grandiflora) a gyűszű alakú nagy virágairól kapta, a digitalis az ujjakra utal. 

 

A halványsárga virágok általában déli irányba, egy sorba rendeződve, tágas bejárattal várják az erős poszméheket. A kisebb és gyengébb, a megporzásra alkalmatlan rovarokat szőrfüggöny tartja távol.

 

Minden része mérgező. Íze keserű. 

Kivonatából szívgyógyszert készítenek.

Elvirágzóban

 

Rokon faj a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) - hazánkban ritka, a  Gödöllői dombságban találkozhatunk vele. 

Virágok Nagykovácsitól a Csergezánig - május

Gombát keresni indultam az erdőbe, gondoltam ennyi viharos nap után, csak kibújnak már. De nem. Ismételten alig találtam párat. De az a jó a gombakeresésben, hogy virágot mindig találni az erdőben. Ráadásul a Budakeszi erdő ezen oldala igazi kincsekkel halmozott el. 

A hűvös, árnyékos, nedvesebb északi lejtők alján találtam rá a múltkori kontyvirágra. Immár bogyós állapotban. 

A fák között megbúvó tisztások szélén szép számban virágzott a repcsény. 

A baracklevelű harangvirágért még az útról sem kellett letérnem, a kilátó felé félúton már tömegével hajladoztak a gyenge szellőben. 

 

Ahogy egyre feljebb haladtam a kétlevelű sarkvirágkétlevelű sarkvirág egyre nagyobb telepeivel találkoztam. 

A naposabb részeken a sárga gyűszűvirág sütkérezett. 

 

A madárfészek kosbor levél köpönyege kissé elnyűtt állapotban volt, mégsem akartak megválni egymástól. 

A  farkasölő sisakvirágnak  számtalan példánya virított a kilátó környékén. 

Már a turbánliliomok is bontogatták szirmaikat. 

Miután megnéztem a közelben tomboló vihart a kilátóból, visszafelé indultam a hegyről. A levegő lehült, fáztam ahogy lefelé haladtam, ám mire leértem, még a nap is kisütött. Gondoltam, megszemlélem milyen állapotban vannak a múltkori kis réten múltkori kis réten a tarka pettyeskosborok. 

 Tarka pettyeskosbor elvirágzóban

Ekkor vettem észre a méhbangó néhány példányát. Nagyon megörültem nekik, mert ezzel a kosborfélével még nem találkoztam. Igazi nem várt meglepetés volt. 

Méhbangó

Út közben végül azért akadt néhány szépséges gomba is. Ez a piruló galóca bébi egész jó állapotban volt még a többihez képest. 

Farkasölő sisakvirág

Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdok- és sziklaerdők, törmeléklejtőerdők, néha karszterdők növénye. Jellegzetes szivárgó vizű oldalakban és nyirkos völgyaljakban. 

nem gumója, hanem gyökrötzse van. 

Levelei, virágai és gyöktörzse egyaránt erősen mérgező. Íze égetően csípős, így nem valósíznű, hogy annyit fogyasztanánk belőle véletlenül, hogy légzés-, vagy szívbénulást kapjunk. A méreg bőrön át is felszívódhat. 

Egyetlen növény gumójában 10-20 ember megölésére elegendő méreganyag található. Több híres ember esetében is felmerült a gyanú, hogy esetleg ennek a növénynek a mérgével próbálták meg eltenni láb alól.növénynek a mérgével próbálták meg eltenni láb alól. 

Egykoron a lándzsák, dárdák, nyílvesszők hegyét a növény gyöktörzsének nedvével kenték be. Erre utalhat a latin nevében a aconitum- dárda szó. (Aconitum vulparia)

A vulparia farkast, vagy rókát jelent, a növényi darabok köré húst tekertek, ezzel a csalival tették ártalmatlanná a veszélyes, vagy bosszantó ragadozót.

Virág sisakja színes csészékből összenövéssel alakult ki.  

A párta két sziromlevele a sisak csúcsába csavarodva sarkantyús mézfejtővé módosult, ezért csak a hosszú szájszervű poszméhek érik el a nedűt, így ezek a beporzók. 

Sarkantyús mézfejtő, lebontottam róla  a sisakot. 

A sisak alatt

A sisak buroklevel alatti rész

Ugyanakkor a rövidebb szájszervűek egyszerűen lukat rágnak a sisak tetején, és megporzás nélkül jutnak a finom táplálékhoz. 

levele

Farkasölő sisakvirág habitusa

Júliusban még mindig tömeges a virágzás, de már magot is érlel. 

  

PlantNet

Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Forrás: https://termeszetvedelem.hu/

Méhbangó

A méhbangó száraz, félszáraz gyepeken, Pusztafüves lejtőkön, lápréteken, felhagyott homokbányákban telepedik meg. Kedveli a meszes talajt.   Fényigényes. Pionír jellegű faj, sokszor a talaj megbolygatását követően telepszik meg egy-egy termőhelyen.

Én Nagykovácsi közelében találtam rá erre a 4 tőre. 

Bangófélék szaporodása

 

A bangó fajok igen szellemes megoldást fejlesztettek ki a szaporodásra. 

Virágaik ahelyett, hogy nektárt termelnének, megszólalásig hasonlítani a beporzó rovarok nőstényeire.

A rovarok hímjei párosodás reményében érkeznek a virágra, azonban hoppon maradnak. Mire azonban rájönnek, hogy átverték őket, az orchidea nyálkaszerűen összeragadó pollencsomagja máris a lábára tapadt, így remélhetőleg észrevétlenül átszállítja majd egy másik virágra. 

Sajna a rovarok látogatása még ilyen jól sikerült technikák ellenére  is kiszámíthatatlan, ritka jelenség, ezért a méhbangó más stratégiát választott: az önbeporzást. 

 

Az örökítőanyag átjutásához a szél segítségére van szükség, ezért szélcsendes időben a szaporodás elhúzódhat. 

"Ekkor a méhbangó nyelecskéje (ami a pollencsomagot tartja) elkezd lefelé, a bibefelület felé hajlani, és ha a szél kissé megmozgatja a növényt, a pollencsomag a bibéhez tapad és így történik meg a beporzás."

"A rendszeres önmegporzás miatt igen gyakoriak a rendellenes változatok, a mézajak mérete, domborúsága, mintázata; a lepellevelek mérete, színe nagyon változatos lehet."

Nagyon vidám bangópofa. A beporzó rovar nőstényét utánozza alakjával, színeivel, sőt még illatával is a nőstényekéhez hasonló ferromonokat bocsát ki. 

Elvirágzóban

Július eleje

 

2024 május végén ezt az egyetlen tövet láttam növögetni, de a szokatlanul hosszú hideg hetek után még nem virágzott. 

Életciklusa

Magvai márciusban csíráznak, fejlődéséhez feltétlenül szüksége van a gombaszimbionta jelenlétére is. Zöld levelet két évvel a csírázása után fejleszt.
Virágzásra csírázást követően a 9-11. évben kerül sor először. 

Élettartama 12-22 év. 

Aszály idején kevesebb növény virágzik, sőt a virágzás teljesen el is maradhat. Ilyenkor akár az  állomány fele a föld alatt lappang. 

Tőlevelei késő ősz és kora tavasz között fejlődnek ki.

Természetvédelmi érték

A méhbangó fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.