2013. április 7., vasárnap

Ugyanaz színesben

Tavasz van. Mindebből mi sem látszik a természetben. Sehol egy rügy, zöld lombok. Csak a világosabb-sötétebb foltok  törik meg az egyhangúságot.

Rejtőszín

A világos háttrénövényzet előtt szinte fenyegetőn magasodik ez a tölgy.
Ezt a fára felfutott vadszőlő tömeget később meg sem lehet majd közelíteni. Mindenhonnan sűrű aljnövényzet veszi körül, mely tetején most sétálni tudtam, de nyáron a szúrós ágak áthatolhatatlanná teszik a terepet.
A süntök száraz termését lágyan hintáztatja a szél.

A lassú folyású víz feltorlódva különös rajzolatokat produkál

Az gyékény elszáradt levelei fényösvénnyé alakítják az utat.
Ha szél kergeti őket,zizegve rezegnek.

A fák úgy meredeznek a zsombékok közepén, mint fészkükben álló gólyapárok.
Tavasz van. Mindebből mi sem látszik a természetben. Sehol egy rügy, zöld lombok. Csak a világosabb-sötétebb foltok  törik meg az egyhangúságot.
Legalábbis messziről.

Közelebb érve már látszik a fű között meglapuló ibolya,

a tóban megbúvó békalencse,

és a megújuló gyékény új hajtásai.
A Duna meg csak árad, áttörve a füves zátonyokat, elárasztva a part menti fákat.
Új élet fakad.
Ez a bejegyzés a Fekete-fehérben c. bejegyzés színes változata. Mindenki eldöntheti, melyik tetszik jobban. Én nem tudtam dönteni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése